Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az új rendszer lényege, hogy az egyszerűsített eljárásnál az előre megírt biankó, úgynevezett intelligens nyomtatványokat tölthetik ki a cégek, amelyeket aztán elektronikusan aláírva kell a cégbíróságoknak továbbítaniuk. A továbbított nyomtatványokat a rendszer automatikusan dolgozza fel, vagyis kiesik az a fázis, amikor a cégbíróságokon kézzel kellett átvezetni az adatokat. Amellett, hogy így a folyamat gyorsabb lesz, az esetleges másolási hibák is megszűnnek. A beérkezés után a cégjegyzékszám és egyéb jelzőszámok automatikusan képződnek, mind az APEH, mind a KSH lényegében azonnal előállítja a szükséges számokat.
A rendszerben már csak az adatok áttekintése igényel emberi munkát. A cégbíróságok feladata ezen a ponton az alapszintre redukálódik, vagyis a bíróságoknak nem dolguk firtatni az adatok valóságtartalmát, mindössze annyit kell áttekinteniük, hogy a kötelező dokumentumok és adatok rendelkezésre állnak-e. Az adatok tartalmáért a jogi képviselők felelnek majd.
Ha a cégbíróság minden szükséges iratot megfelelőnek talált, akkor a bírósági ügyintéző ellenőrzi a cég nevét (ezt magának kell megtennie, gép nem helyettesítheti), meghozza a végzést, amelyet minősített elektronikus aláírással lát el, végül az automatikus rendszer továbbítja a végzést a jogi képviselőnek. Ahhoz, hogy az ügyintézés befejeződjék, a cégbíróságot értesíteni kell arról, hogy a végzést a jogi képviselő átvette. Ezt tértivevényes rendszer hiányában egy minősített elektronikus aláírással ellátott válaszlevéllel tudja megoldani az ügyvéd (az elektronikus tértivevényről ősszel tárgyal az országgyűlés).
Az ügymenet alapján egyértelmű, hogy ebben a rendszerben nincs helye fellebbezésnek, hiánypótlásnak. Ha az elküldött adatok hiányosak, ha a kitöltött nyomtatvány nem értelmezhető, akkor azt visszadobják a jogi képviselőnek és új eljárás keretén belül lehet csak továbblépni - ez persze az ismételt illetékfizetést is magában foglalja, ami egyébként 15 ezer forint.
