Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által évente az ország különböző régióiban megrendezett Hallatjuk a hangunkat rendezvénysorozat a hetekben zárult. A mostani fórumon is számtalan problémára világítottak rá tagjaink, amelyeket mindenképpen beépítünk érdekérvényesítő munkánkba - mondta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. A szervezet harmadik éve rendez gazdasági fórumokat megyei szervezeteinek közreműködésével. A cél, hogy erősítse a tagok gazdasági és társadalmi szerepét és megfelelő fórumot teremtsen ahhoz, hogy rávilágítsanak a megye, a régió, egyben az ország gazdaságát érintő kérdésekre. Az idei rendezvénysorozat két fő témája a feketegazdaság és a vállalatok versenyképessége volt.
Dávid Ferenc szerint jelenleg nem érzékelhető a nagy elosztó rendszerek (oktatás, egészségügy) és az adó-, illetve járulékrendszer átalakítására irányuló következetes kormányzati magatartás, holott a fejlődéshez, a gazdaság növekedési pályára állításához a korábban meghirdetett programok konzekvens végrehajtása szükséges. Az úgynevezett bársonyos reformok nem jelentenek kiutat az ország számára, az üzleti szféra által igényelt változtatások nem tűrnek halasztást.
Az érdemi intézkedések meghozatalához és érvényesítéséhez tartós országgyűlési többség és stabil kormányzás szükséges. Ez biztosítható a korábbi koalíciós felek ismételt együttműködésével, de megoldás lehet a parlamenti pártok egyezségén nyugvó "szakértői kormányzás" is. Ha ezek a változatok rövid időn belül nem válnak működőképessé, akkor elkerülhetetlen az előrehozott országgyűlési választás.
Hallatták a hangjukat
A feketegazdaságról és feketekereskedelemről minden egyes régióban másként gondolkodnak a vállalkozók és ellenőrző hatóságok. A felzárkózásra váró régiókban, mint például Szolnok megyében, a vállalkozókat sokkal inkább foglalkoztatja a versenyképesség hanyatlása, mint a szürke- vagy feketeszektor.
Nincs kinek eladni (Szolnok)
Csepeli Lajos, a Coop Szolnok Zrt. vezérigazgatója, aki egyben a Coop Hungary Zrt. igazgatósági tanácsának elnöke is, a helyi fórumon élesen bírálta a politikai elit törvényalkotási metódusát, ami a vállalkozói szektor versenyképességét rombolja. Mint mondta, a Coop-üzletlánc számára közel sem a feketekereskedelem jelenléte okozza a legnagyobb fejtörést, sokkal inkább az, hogy a politika nem tett eleget a belföldi fogyasztói réteg megerősítéséért. Leegyszerűsítve: nincs kinek eladni az árut. A rendszerváltás óta a szolnoki régió gazdaságát - feldolgozóiparát, mezőgazdaságát - fokozatosan elsorvasztották, több iparági szegmens végleg eltűnt a térségből és vezető gyáregységeket is veszítettek.
Nem a feketézés a legfőbb
probléma (Debrecen)
Debrecenben is úgy látják, hogy a magyar vállalati szektor problémái közül nem a feketegazdaság a legégetőbb probléma. A debreceni politikai elit is úgy értékeli, a régió nem érett arra, hogy azonnal megszűnjék a feketefoglalkoztatás. Emberek ezrei elől zárnák el az egyetlen pénzkereseti lehetőséget, és jelenleg e munkaerő fehér zónába terelésére sem eszköz, sem pénz nem áll a városvezetés rendelkezésére.
Csak tüneti kezelést kap
a beteg (Gyula)
Gyulán sem a feketegazdaság léte hozta lázba a gazdasági fórum résztvevőit. Természetesen mind a vállalkozók, mind a politikai közélet és az ellenőrző hatóságok vezetői egyetértettek abban, hogy a láthatatlan gazdaságot mielőbb fel kell számolni, ám amint Perjési Klára, a város polgármestere rávilágított, a magyar gazdaság beteg, a feketegazdaság és feketekereskedelem csak egyik tünete. A polgármester szerint el kellene kezdeni a tüneti kezelés helyett a beteget gyógyítani.
Egymástól függnek a hatóságok és a cégek (Nagykanizsa)
Nagykanizsán ugyancsak a politikai elitben látják a magyar gazdaság egyik problémáját. Az ottani gazdasági fórumon megfogalmazottak szerint amíg a politikusok nem mutatnak példát, addig nem várható társadalmi szemléletváltás, a társadalom tagjai folyamatosan a kiskapukat keresik a boldoguláshoz. A feketegazdasággal kapcsolatban az is megfogalmazódott, hogy a vállalkozói szektor épp annyira függ az ellenőrző hatóságoktól, mint fordítva.
A szürkéből a fehérbe (Eger)
Egerben kritikusabban álltak a kérdéskörhöz a vállalkozók. Nagy László, az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságának vezetője szerint nem kérdéses, hogy az adók és járulékok csökkentése a gazdaság fehéredését hozná magával. De nem is az a cél, hogy a köztehercsökkentéssel a feketegazdaságot megszüntessék, ezt a hatóságoknak kell a kezelhető szintre szorítaniuk, a legfontosabb az, hogy a szürke zónából a láthatóba terelődjenek a jövedelmek.
Elviselhetetlen méretek (Pécs)
Pécsett is a feketegazdaságban látták a vállalkozók a problémáik gyökerét. Fajszi Lajos, a VOSZ Baranya megyei elnöke szerint az érdekérvényesítő szervezet gazdasági fórumai többek között arra is jók, hogy a megfelelő helyen világítsanak rá: a feketegazdaság olyan méreteket öltött, amely mellett már nem lehet versenyképesen legális vállalkozást működtetni.
Bírságbehajtás vagy ellenőrzés? (Székesfehérvár)
Székesfehérváron a vállalkozások vezetői a túlellenőrzés miatt hallatták hangjukat. Az ott megfogalmazódott vélemények szerint ha egy vállalkozás minden szabályt betartana - legyen az adóra, járulékra vagy üzletvitelre, versenyre vonatkozó -, működésképtelenné válna. A városban zajlott fórumon elhangzott, hogy az ellenőrző hatóságoknak kicsivel nagyobb toleranciát és rugalmasságot kellene tanúsítaniuk, és nem lenne szabad "rámenniük" a legális vállalkozások megsarcolására. Viniczai Tibor alpolgármester szerint a vállalkozói szektor problémái akkor szűnnének meg, ha a magyar gazdaságot az adórendszer átalakításával végre növekedési pályára állítanák.
Újra kellene értékelni az elmúlt időt (Kecskemét)
Font Sándor, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke a VOSZ fórumán a témát összefoglalva kiemelte, hogy mindenkinek - vállalkozóknak és a politikai elitnek egyaránt - el kellene gondolkodnia azon, hogyan jutott az ország gazdasága gödörbe. Hogyan válhatott tarthatatlan méretűvé a láthatatlan gazdaság, miként lettek az ellenőrző hatóságok pusztán bírságbehajtókká, és miért keresik a cégek a törvényi kiskapukat az adók elkerülésére.
Nem érdekeltek
a növekedésben (Kecskemét)
A nyolc helyszínes fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy az ország gazdasága nem versenyképes. Csomor Gábor, a VOSZ ügyvezető igazgatója szerint jelenleg nem érdekelt a magyar vállalkozói szektor a termelés növelésében, ugyanis minél többet termelnek, annál inkább az ellenőrző hatóságok látóterébe kerülnek, illetve a többlettermeléssel jelentősen növekednek terheik. Úgy véli, adócsökkentéssel friss nemzetközi tőkét is be lehetne vonni a gazdaságba. Csomor erről Kecskeméten beszélt, még azt megelőzően, hogy kiderült, a Mercedes odatelepíti egyik gyáregységét. Zombor Gábor polgármester élesen bírálta a jelenlegi adórendszert és a "kibírhatatlan" bürokráciát. Zombor szavait a Mercedes-beruházás elnyerése támasztotta alá. Mint mondta, Kecskeméten rendbe tették az ügyintézést, az ellenőrzést, és megoldották az adócsökkentést.
Tőkekiszippantás
(Székesfehérvár, Pécs)
Székesfehérváron Viniczai alpolgármester a versenyképességről csak annyit mondott, hogy a jelenlegi jogszabályok kedvező táptalajt biztosítanak a nemzetközi vállalatok számára a tőke "kiszippantásához", vagyis a nyereség kivételéhez, ami éppolyan káros a magyar kis- és közepes vállalkozások számára, mint a magas közterhek. Perlusz László, a VOSZ szervezési igazgatója Pécsett azt emelte ki, hogy a szervezetnek van stratégiája a versenyképesség javítására. Hét pontban fogalmazták meg a lehetséges gazdaságélénkítő megoldásokat, amelyekhez a VOSZ szeretné elnyerni a kormány támogatását.
Csak az időt pocsékolják (Eger)
A vállalkozók Egerben is politikai egyezséget sürgettek. Harmati László helyi vállalkozó szerint minél tovább halogatja a politikai elit a gazdaság talpra állítására vonatkozó egyezséget, annál több idő és pénz vész el. Amíg az elveszett pénzt újra meg lehet termelni, addig az elvesztegetett időt soha. Egerben meglehetősen optimisták voltak az üzletemberek, komolyan hisznek a társadalmi egyezségben.
Csak az összefogás hiányzik (Nagykanizsa)
Nagykanizsán is megmutatkozik a társadalmi egyezségbe vetett hit analógiája, ugyanis ott az fogalmazódott meg, hogy a társadalom nagyobb része már túl van a politikai megosztottságon - bizonyítja ezt a nemrég lezajlott népszavazás is. Sajnos, a politika ma már a saját útját járja, ami egyáltalán nem kedvez a gazdaságnak és a versenyképességnek.
Kiszámítható jogi környezet kell (Gyula)
Dávid Ferenc a versenyképességgel kapcsolatban azt emelte ki, hogy személy szerint nem érzékeli a kormány részéről a reformok megvalósítását, pedig enélkül képtelenség előremenni. Gyulán a vállalkozók megfogalmazták: sokkal fontosabb lenne a kiszámítható jogi és adókörnyezet, amivel hosszú távon lehetne tervezni. Nem vonná el a cégvezetők figyelmét a munkától az a beidegződés, hogy minden évben újra kell tanulniuk a szabályokat.
Értelmezhetetlen szabályok (Debrecen)
Debrecenben ugyancsak arra panaszkodtak a tanácskozás résztvevői, hogy addig nem javulhat a versenyképesség, amíg értelmezhetetlen jogszabályok születnek csak azért, hogy megnehezítsék a vállalkozások helyzetét. Ez rossz szemlélet. Tény ugyanis, hogy a tisztességes vállalkozásokat is kifejezetten azért szorítják egyre szűkebb korlátok közé, mert egy vékony vállalkozói réteg igyekszik tudatosan kijátszani a hatóságokat.
Tőke kell (Szolnok)
A szolnoki fórumon az derült ki, hogy előbb fel kellene "tőkésíteni" a régiót, s ha ez megvan, el lehet kezdeni beszélni arról, mi legyen az irány. Amíg az önkormányzatnak nincs forrása, addig semmilyen stratégiát nem lehet készíteni a növekedéshez.
Hasznos fórum
Az ország nyolc különböző régiójában megtartott fórumokat a résztvevők sikeresnek ítélték. Az országos, illetve a területi politikai közélet képviselői, az ellenőrző hatóságok régiós és megyei vezetői, valamint a helyi vállalkozók és szövetségeik vezetői megvitatták az elmúlt időszak tapasztalatait, kifejtették közös érdekeltségüket abban, hogy Magyarország, a magyar vállalkozók széles rétege ismét a kelet-közép-európai térség gazdasági élmezőnyében legyen. Egyetértettek abban is, hogy egy szűk rétegtől eltekintve senki sem adóelkerülési szándékkal indít vállalkozást.
Növekvő társadalmi súly
A VOSZ célja továbbra is az, hogy fokozza érdekvédelmi és érdekérvényesítő képességét, mindehhez alapot jelent növekvő társadalmi súlya és bővülő taglétszáma. A szövetség folyamatosan fellép a vállalkozások működését megnehezítő jogszabályalkotó, de a csak retorzión alapuló jogszabály-alkalmazó gyakorlattal szemben is.
A kormány, a VOSZ és a fuvaros érdekképviseleti szervezetek között - a fuvaros szakma versenyképessége javítása érdekében - 2008. június 25-én kötött megállapodás példaértékűnek minősíthető. Az érdekképviseleti szövetségek által felvázolt problémák megoldására a kormány nyitottnak mutatkozott és a VOSZ - mint országos érdekképviseleti szervezet - hatékony közreműködésével egy hónap alatt létrejött az előremutató egyezség. Úgy sikerült tompítani a "fuvarostársadalom"-ra és ezzel a nemzetgazdaság más ágazataira is kedvezőtlen hatást gyakorló üzemanyagár-robbanás nem kívánt hatásait, hogy nem került sor demonstrációra és a társadalmi béke egy pillanatig sem forgott veszélyben.
