Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A napi fogyasztási cikkek piacán eltűnt a szereplők terjeszkedési kedve. Az adatok szerint a húsz szereplőből mindössze négy volt hajlandó 2008 első felében növelni üzletszámát és kereskedelmi területét, közülük kettő diszkont-, egy szupermarket-, egy pedig hipermarketlánc. Az előrejelzések szerint a fejlesztési kedv a következő egy-két évben még inkább alábbhagy, előrevetítve ezzel, hogy a piac most (a fogyasztás csökkenésével és az élelmiszerárak növekedésével) telítetté vált.
Mit nevezünk piaci telítettségnek? - kérdezett vissza a Napi felvetésére Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Mint mondja, ezt a fogalmat nehéz körülhatárolni. Lehet, hogy most visszafogottabb a fogyasztás, de lehet, hogy a következő félévben már újra növekedésnek indul. Az új szereplő(k) megjelenése pedig bizonyíték arra, hogy az újaknak van még mit keresniük a magyar élelmiszer-kiskereskedelemben. Az üzletek számát alapul véve talán lehetne, a piacon jelen lévő szereplők száma alapján viszont nincs értelme piaci telítettségről beszélni. Ha közelebbről vizsgáljuk a piacot, akkor Vámos szerint kiderül, hogy a húsz napifogyasztásicikk-kereskedő a tulajdonosi, illetve üzleti összefonódások miatt valójában csak 12-14. Ha ezt vesszük alapul, már jobb az arány. A főtitkár úgy véli, a négyzetméteralapon mért telítettséget már érdemesebb lenne számolgatni, ám mivel erre vonatkozóan nem pontosak a számok, így a szövetség is csak teoretikus elemzéseket végezhet. Tudni kellene pontosan - mondja Vámos -, hogy az újonnan épült egységek mellett mennyi szűnik meg. Pontos képet akkor lehetne erről kapni, ha valaki kiszámolná, hogy egy átlagos, ezer négyzetméteres modern kereskedelmi egység hány kisebb alapterületű üzlet forgalmát teszi ki és hogy a modern kereskedelmi csatorna négyzetméterre vetített forgalma mennyivel nagyobb, mint a hagyományosé. Az elemzők szerint nemcsak az alapterületet kell ugyanis összevetni, hanem a hatékonyságot is.
A számítások szerint jelenleg 4-4,5 millió négyzetméteren kereskednek az élelmiszerláncok és kis boltok. Az elemzők szerint ez a "felület" belátható időn belül aligha növekszik, s ezzel Vámos is egyetért, ám hozzátette: az élelmiszer-kereskedők a hálózatépítés visszafogottsága ellenére is szívesen fektetnek be, csak az invesztíciós stratégia változott. Most többet áldoznak a forgalom megtartására, felfuttatására és a hatékonyság növelésére, mint az expanzióra.
A szakértők szerint a piac most gyorsuló ütemben halad a koncentráció felé, amit az élelmiszerárak elszabadulása és a magyar gazdasági megszorítások erőteljesen támogatnak. A nagyok célja, hogy hatékonyabbá tegyék hálózatukat - így középtávon az üzletszámuk és eladóterük növekszik. Az is biztos, és az előrejelzések is alátámasztják, hogy középtávon (főleg a kicsiknél) 10-20 százalékos boltszámcsökkenés várható, de van olyan várakozás, amely szerint hosszabb távon ez 30 százalékra is felszökhet. A csökkenéssel Magyarország "belesüllyedhet" az uniós átlagba: a tagországok között ugyanis 10 ezer főre vetítve nálunk van a legtöbb élelmiszerüzlet.
