Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Elvileg kell ugyan adózniuk a diákoknak is, ha az iskola mellett mellékes jövedelemre vágynak, a gyakorlatban azonban igen csekély annak az esélye, hogy adófizető pozícióba kerüljön egy tanuló. A személyi jövedelemadó terén a diákok az esetek túlnyomó többségében nem érik el az adóköteles mértéket: havi 63 ezer forintig a jövedelem nulla kulccsal adózik, vagyis 63 ezer forint bevételig semmilyen adófizetési kötelezettség nem terheli a diákmunkát. Efölött viszont nem valószínű, hogy tömegével keresnek a tanulók, ha mégis, akkor az adójóváírást figyelembe véve kell kiszámítani a fizetendő jövedelemadót.
A járulékokat azonban mindenképp meg kell fizetni a diákmunka után: a 29 százalékos tb-járulékot, a munkaadói járulékot a munkáltató fizeti meg a havi juttatás után. Jóllehet elvileg a hallgatók, diákok már rendelkeznek biztosítotti jogviszonnyal, a munkaviszony szempontjából ugyanakkor nem tesz különbséget a jogszabály a hallgatói és nem hallgatói viszony között. Az adókat és járulékokat a munkaadó állapítja meg, vonja és fizeti is. A diákoknak csak azzal kell foglalkozniuk, hogy bevallást adjanak a következő év május 20-ig. Bármeddig is dolgozzon egy tanuló, bármennyi bevétele is legyen, el kell készítenie a bevallását. Ez csak akkor maradhat el, ha a diák kizárólag adóterhet nem viselő járandóság jogcímén jut bevételhez. Tipikusan ide tartozik az ösztöndíj vagy a szakmai gyakorlat során kifizetett juttatás - ami egyébként nem éri el a jogszabály által meghatározott adómentes határt (ez a minimálbér 15 százaléka).
