Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Átlagosan havi 3,1 órával dolgoznak kevesebbet Magyarországon nyaranta, mint az év átlagában - derül ki a 2003-2007 közötti időszak lapunk által elvégzett elemzéséből. A nyári "leállásokban" éllovasnak számít a gazdasági termelés több mint egyötödét adó ipar, valamint a - kisebb súlyú - pénzügyi tevékenységek. A szezonalitásnak nagy szerepe van a munkaórák számának alakulásában. Molnárfi Erika, a KSH szakértője szerint az előbbinél valószínűleg nem a kivett szabadságok mennyisége nagyobb a többi ágazatéhoz képest, hanem az év többi részében az átlagos munkaidő lehet magasabb a túlórák miatt és ez okozza a nagyobb eltérést.
A mezőgazdaságban nyáron adódik a legtöbb munka, ráadásul a téli hónapok erőteljesen lehúzzák az átlagot: az agráriumban nyáron 5,7 órával dolgoznak többet a teljes éves átlaghoz képest. Hasonló a helyzet az építőiparban is, hiszen ez az ágazat sem tudja függetleníteni magát az időjárástól. Itt a forró hónapokban plusz 5,2 órával végeznek több munkát a dolgozók. E két ágazat veszi ki a legnagyobb részt a nyári munkából, mindkettőben 155,3 órát dolgoznak átlagosan, ami 6,7 százalékkal magasabb, mint az összes munkavállaló átlagos teljesítménye ebben az időszakban.
A legszerényebben teljesítő ágazat szintén a szezonális ingadozásoknak van kitéve. A nyári szünetben ugyanis nincs oktatás, így a tanárok 23,7 órával dolgoznak kevesebbet az éves átlaghoz képest.
Ugyanakkor az állami szolgáltatások egy másik csoportjánál éppen fordított a helyzet. A legalább havi 60 órát munkaidőben töltők körében ugyanis a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, az egészségügyi, szociális szolgáltatás, valamint az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (szennyvíz-, hulladékkezelés, érdekképviselet) is pár százalékos bővülést mutat ilyenkor fel.
Összességében megközelítőleg 2,5 százalékkal lenne magasabb a nyári GDP értéke, ha a nyári szabadságolásoknál nem választjuk külön a szezonalitások pozitív, illetve negatív irányú hatását és a júniustól augusztusig terjedő hónapokra is a "hűvösebb" időszakokra jellemző munkaóraátlagot számítjuk. A nyári pihenők tehát egyértelműen csökkentik a gazdaság teljesítményét - a gazdasági növekedés ütemének az év/év alapú összehasonlítása pont az ilyen jellegű szezonalitások kiszűrését szolgálja.
