Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A március végi 50 bázispontos lökés jelentős lendületet adott a jegybanki alapkamatnak, az áprilisi 25 bázispontos emelést a Napi-konszenzus szerint a monetáris tanács (MT) jövő hétfői ülésén még egy követheti, azaz 8,5 százalékra emelkedhet a kamat. Ha nem most jelenne meg a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése, akkor talán el lehetne kerülni a szigorítást, így viszont kevés ennek az esélye - véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A jegybank ugyanis a 2009-re szóló fogyasztóiár-index előrejelzését 3,6 százalékról minimum 4 százalékra emeli majd, miközben az MT tagjai folyamatosan azt kommunikálják, hogy készek lépni, amennyiben a háromszázalékos inflációs cél jövő év végi elérése veszélybe kerül.
Ezt követően viszont érdemes megállni és megvárni, hogy a jelenlegi folyamatok tisztuljanak. Egyrészt kérdés, hogy milyen pályán stabilizálódik a rohamosan erősödő forint, másrészt az egyik legfőbb kérdésről, a bérinflációról még mindig nem lehet mit mondani, mivel nagyon zajosak az adatok. Nem lehet tudni, hogy a kifehérítés és egyéb külső tényezők mennyire torzítják az év első negyedévében igen hektikusan alakuló számokat. Valószínű, hogy magasabb szintre került, mint arra korábban az MNB számított, de jelenleg érdemesebb inkább más munkaerő-piaci adatokra koncentrálni, amelyekből jobban lehet következtetni a bérek emelkedésére - mondta Bebesy. (A KSH múlt héten közzétett adatai szerint 2008. január-márciusban a bruttó átlagkeresetek 6,5 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 6,2 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, a reálkereset - 6,9 százalékos infláció mellett - 0,7 százalékkal csökkent. Ezen belül februárban 13,1 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek, márciusban ez 9,9 százalékra lassult.)
A mostani helyzet megítélése azonban közel sem egyértelmű. A tanács akár emel a kamaton, akár nem, most már biztosan nem éri el jövőre a kitűzött inflációs célját - hangsúlyozta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Ebben olyan külső tényezők térítették el, amelyekre nincs hatása a monetáris politikának. A kockázati felár elmúlt időszaki csökkenése azonban biztató jel, s jelenleg a kamat szinten tartása is a monetáris kondíciók szigorítását jelenti, így nem szükséges a további emelés. Nem csak a növelés teszi hitelessé a jegybankot, ráadásul ezt a kérdést tipikusan csak retrospektíven lehet szemlélni. Az igaz, hogy a piaci konszenzus emelést vár, a jegybank azonban nem attól lesz hiteles, hogy ezekhez a várakozásokhoz igazodik, hanem attól, hogy ex post annak ítélik-e meg - tette hozzá Török.
Az év további részére adott szcenáriók elég vegyes képet mutatnak. Bebesy szerint idén nincs további tere a tanácsnak a kamatvágásra, s felfelé mutató kockázatokkal ugyan, de valószínű, hogy az év hátralévő részében már nem emelnek tovább az irányadó kamaton. Török azonban a második félévre már csökkentést vár a tanácstól. A nemzetközi befektetői hangulat ugyanis kap majd egy lendületet attól, hogy az USA gazdasága túl lesz a mélyponton és ez megnövelheti a kockázatvállalási hajlandóságot, azaz tovább mérséklődhet a kockázati felár. Az év végére ráadásul öt százalékpont környékére süllyedhet az árindex, azaz véget érhet a magas inflációs környezet időszaka. Így akár két 25 bázispontos vágás is elképzelhető a második félévben.
