Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az adóhatóság az utóbbi években leginkább a formai hibákra vadászott, amikor a kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteket kötelezően szabályozó transzferár-dokumentációt vizsgálta. Ez könnyen hozott viszonylag magas bevételt, több száz millió forintra tehető az összes kiszabott bírság a hibás dokumentációk miatt - mondta Veszprémi István, a Deloitte adó-tanácsadási üzletágának igazgatója. Egy hibás dokumentáció bírsága kétmillió forint. Mostanában azonban egyre szofisztikáltabbak a revizorok - köszönhetően például annak, hogy egyre jobban körvonalazódik a transzferárakkal kapcsolatos szabályozás gyakorlati alkalmazása -, már nemcsak a formai, hanem a tartalmi elemeket is alaposan megnézik.
Márpedig a nagy pénzek ott vannak, hiszen nagyvállalatok évek óta tartó, milliárdos ügyleteiről van szó. A transzferárakkal összefüggésbe hozható eddigi legnagyobb adóbírságot, 3,1 milliárd dollárt az amerikai adóhatóság szabta ki a Glaxo vállalatra. Ez a rekord most megdőlni látszik, mióta a japán adóhatóság vizsgálódni kezdett a Hondánál. A hírek szerint a vállalat ennek kapcsán eddig 7,7 milliárd dollárt különített el, céltartalék formájában.
A kapcsolt vállalkozások közti ügyletek dokumentációja arra irányul, hogy a felek piaci árat alkalmazzanak, vagyis mesterségesen ne befolyásolhassák az adóalapot. Valódi probléma akkor adódik, ha a más tagállamban működő felek valamelyikénél az adóhatóság nem fogadja el a dokumentációban szereplő árat - jellemzően sokallja a befogadott számla értékét. Ha ezzel kapcsolatban adókötelezettséget állapít meg (vagyis növeli az adóalapot), akkor értelemszerűen a másik félnél is adóalap-korrekciót kell végrehajtani, praktikusan csökkenteni kell azt. Ekkor a két ország adóhatóságának is meg kell tudnia egyezni, hiszen ami az egyik oldalon plusz adóbevétel, a másikon kiesés. Magyarországot eddig egyszer kereste meg más tagállam - Lengyelország - adóhatósága transzferárak kapcsán.
