Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az adózásban nem jelentett komoly változást az elektronikus kereskedelem elterjedése, hiszen az lényegében egy csomagküldő szolgáltatásnak felel meg, csak a megrendelés nem papíron, hanem elektronikus úton történik. Ennek tükrében az áfafizetés szabálya nem tér el a klasszikus termékértékesítésre vonatkozó szabályoktól. Vagyis ha a megrendelő magánszemély, akkor annak az országnak az áfakulcsát kell megfizetnie, ahonnan a terméket küldik.
Mindez 35 ezer euróig tart; ha a rendelések meghaladják ezt a mértéket, automatikusan megfordul az áfafizetés, és a magánszemély is áfaalanyként adózik - attól a tételtől, ahol átlépi az értékhatárt. Ez pedig nettó értékű szállítást és a magyarországi áfamérték felszámítását és befizetését jelenti. Nem lesz bonyolultabb a helyzet akkor sem, ha a termék harmadik országból származik - például ha az USA-ból rendel valaki. Ebben az esetben ahol a szállítmány belép a közösség területére, ott kell vámoltatni, áfát felszámolni rá.
Épp fordítottja működik a szolgáltatások esetében: fő szabályként egy megrendelő cégnek az áfát a szolgáltatást nyújtó vállalkozás székhelye szerint kell felszámolnia. Van persze néhány kivétel, így például az elektronikus szolgáltatás. Ebben az esetben a megrendelő vállalkozásnak a saját székhelye határozza meg a teljesítés helyét. Ha egy vállalat tehát online kínálja cégeknek szoftverek frissítését, akkor annyiféle áfakulccsal adózik a szolgáltatás, ahány tagállamban a partnerek működnek. Külön adminisztrációs gyötrelmet jelent, ha a megrendelt szolgáltatást (legyen ez szoftverfrissítés) a megrendelő több tagállamban is megtalálható állandó telephelyeinek szánja, hiszen akkor minden egyes ügyletet külön áfatartalommal kell kezelni.
Egyszerűbb a dolog, ha a megrendelő nem cég, hanem magánszemély. Ebben az esetben ugyanis a szolgáltatást nyújtó cég székhelye határozza meg az áfamértéket - elég itt csak a zenevásárlásra gondolni, az minden magánszemély számára egységes áfatartalmú. Egyetlen kivétel van ez alól, a televíziós és rádiós szolgáltatás. A törvény ugyanis nem engedi, hogy egy tévétársaság harmadik országból sugározzon (ez fő szabály szerint áfamentes), versenyhátránnyal sújtva így a belföldi működésű konkurenciát. A műsorszórás ezért az igénybe vevők helye szerinti áfa alá tartozik.
