Évek óta képtelen szabadulni a ruházati piac az alsó-, felső- és munkaruházati háromszög szorításából. Értékben ez a három terület adja a piac többségi forgalmát, úgy, hogy részarányuk képtelen kimozdulni a holtpontról. A kitörés egyértelműen a cipőknél és a kiegészítőknél mutatkozna, ám a fogyasztás csökkenése miatt ezen termékeken szemmel láthatóan spórolnak a magyar háztartások.
Meglepően alacsony a bébiruházat értékben számolt részesedése, ami annak következménye, hogy a piacon nincs ár-érték arányban megfelelő márka. A bébiruházatot a drága márkás termékek és a nagyon olcsó távol-keleti holmik uralják. Az elemzők szerint a hazai bébiruhapiac túlzottan kockázatos, ugyanis a magyar fogyasztói szokások nem preferálják az újonnan vásárolt babaruhát. A háztartások jellemzően egymás között cserélgetik a kinőtt darabokat. Így egy újonnan vásárolt termék háromszor-négyszer is gazdát cserél. Ezért a gyártók némiképp elhanyagolják ezt a területet, inkább csak arculatuk erősítése érdekében tartanak készleten babaruhákat.
Ugyancsak meglepő, hogy a sportruházat értékbeni részaránya jócskán egy százalék alatt van. A sportdivat ma már a hétköznapi viseletbe is belopta magát, a sportruházati szakáruházakban a tavaszi-nyári szezonban szinte egy gombostűt sem lehet leejteni, akkora a tömeg.
