Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az már most borítékolható, hogy az új fogyasztóvédelmi törvény tervezetét szinte minden oldalról élesen támadják majd a lobbiszervezetek, ugyanis a kiskereskedelmi és a termelői szakma szerint is több elhibázott pontja van az új jogszabálynak. Elsősorban a bírságtételek okoznak riadalmat a piacon, illetve az, hogy a törvénymódosítással még inkább (túl)ellenőrzötté válik a legális kiskereskedelem, miközben az ellenőrző hatóságok szemmel láthatóan csak részsikereket könyvelhetnek el a feketegazdaság-feketekereskedelem elleni harcban.
Legutóbb a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara csatlakozott az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldala által kidolgozott törvénymódosító javaslatokhoz. A szervezet szerint is problémát okoz a kis beszállítóknak az a 600 ezer forintos büntetési tétel, amelyet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság köteles kiszabni azokra a kereskedőkre, akiknél visszaeső szabálytalanságot állapít meg. (Egy év alatt lényegében mindenki visszaesővé válik, ugyanis a kis szabálytalanságokat is beszámítják.) Az iparkamara szerint az, hogy a kereskedőket megbírságolják, nem jelentene problémát, de az adatok szerint a fogyasztóvédelmi vétségek 30-35 százaléka gyártói hiba. Emiatt a kereskedők olyan szerződéseket kötnek a beszállítóikkal, hogy a vétségeik miatt kiszabott bírságokat nekik kell kifizetniük. A 600 ezer forintos büntetés már önmagában is megvisel egy mikrovállalkozást, de a bírságolási rend miatt ugyanazért a hibáért (a kereskedelmi egységek száma miatt) többször is kiszabható a minimumtétel, amely hatványozottan jelenik meg a beszállítónál. Egy többmilliós tétel már egy középvállalkozást is térdre kényszeríthet.
Emiatt az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldala azt javasolja, hogy a bírság mértékét igazítsák a vétség mértékéhez. Jó mérőszám a termék értéke. Ha a vétség nem köthető termékhez, akkor az érintett vásárlói számot vegyék alapul, de a módosító javaslat szerint a bírság minimális összege ne haladja meg 50 ezer forintot, a felső határa pedig 50 millió forint legyen. A mikro- és kisvállalkozásokra viszont 10 ezer és egymilliós tétel vonatkozzon.
A túlzottan nagy bírságtétel kontraproduktív. A kereskedők a szabályozás szigorodásával erősebb feltételekhez kötik a beszállítást, amelyet a mikro- és kisvállalkozások már nem lesznek képesek teljesíteni. Sőt a középvállalkozásoknak is komolyabb szabályrendszert kell felállítaniuk, ami miatt hatékonyabbá kell tenniük termelésüket. A legrosszabb esetben ez létszámleépítéshez vezet, a kisebbeknél pedig megszűnéssel fenyeget.
