Jövőre bevezetné a kormány a teljesítményalapú bérezést a közalkalmazottak körében - az erről szóló törvényt tegnap nyújtotta be a kormány a parlamentnek. A módosító több ponton is változtatna a jogszabály szövegén, például a rendkívüli munkaidő meghatározásakor a jelenlegi 280 órás maximumot az általános munkaügyi szabályoknak megfelelő 300 órára növelnék.
A lényeg persze a bértábla és a teljesítményösztönzők, pótlékok beépítése. A tervezet szerint az alapilletményt a többskálájú minősítési rendszer befolyásolhatja - felfelé. A négyfokú skálán a kiemelkedő és a megfelelő minősítés járhat pluszpénzzel, a kevéssé megfelelő és az alkalmatlan viszont nem jár szankcióval a jogszabály tervezete szerint. A minősítés kérdőívét a törvény melléklete tartalmazza.
Annak érdekében, hogy a közalkalmazotti jogviszony vonzó legyen, az ide érkezők számára az első évben a tervezet lehetővé tenné a jogszabályban meghatározott illetménynél magasabb bér megállapítását is. Ezt azonban csak az első évben tehetné meg a munkáltató, azt követően kötelező jelleggel kellene elvégezni a minőség-ellenőrzést, majd az ennek alapján kialakult bérszinthez kell igazítani a juttatást. Arról nem szól a jogszabály, hogy mi történik akkor, ha a dolgozó az első - jól fizetett - év után vált, mint ahogy arról sem, hogy pontosan kiknek adható ez a juttatás: kaphatja-e egy közalkalmazott is, vagy csak a versenyszférából jövőknek, pályakezdőknek jár az emelt összeg. Nem tisztázza a szabály azt sem, hogy az első évben megállapítható extra az általános illetményhez képest mennyivel lehet magasabb.
A tervezet a pótlékokat is átalakítaná. Jelenleg a magasabb vezető beosztású közalkalmazott az illetményének két-háromszáz százalékát, vezető beosztású közalkalmazott pedig száz-kétszáz százalékát kaphatja meg pótlékként. Ezt a javaslat megemelné: magasabb vezető megbízással rendelkezőknek az illetmény száz-ötszáz százaléka, vezető megbízással rendelkezőknek száz-kétszázötven százaléka lenne a pótlék.
A változások alapvetően ez év júliusában lépnének hatályba, a bérezéssel kapcsolatos változások viszont csak jövő januártól, hogy a költségvetés megalkotásakor már figyelembe lehessen venni az új szabályokat.
