Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Részletes szabályokkal megerősített fogolydilemma alkalmazását vezetné be a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) számára a kartellezők elleni fellépés során egy újonnan benyújtott törvényjavaslat. A mostani szabályok is ismerik az úgynevezett engedékenységi politikát, vagyis a kartellel gyanúsított vállalkozások saját büntetésüket enyhíthetik, ha a többiekre nézve terhelő bizonyítékokkal állnak elő a GVH vizsgálata során. Ez azonban ma elég halványan működik - az ezt előtérbe helyező megoldás a tervek szerint szeptembertől lép hatályba.
A fogolydilemmát az új szabályozás azzal teszi hatékonyabbá, hogy tételesen meghatározza, mennyivel csökkenthető a büntetés az első, a második és a többi beismerés esetében - annál kisebb a csökkentés, minél később jelentkezik az alkudozó vállalkozás. Emellett az is a beismerés felé tereli az érintetteket - legalábbis az elképzelések szerint -, hogy annak egyéb negatív következményeit mérsékelni próbálja a javaslat.
Az egyik ilyen fék jelenleg az, hogy a GVH hiába egyezik meg a vallomást tevő féllel a bírság elengedéséről, ha az később, egy esetleges bírósági eljárás során nem lesz kötelező érvényű. A javaslat most már szentesíti az engedmény fennmaradását, a megegyezés kötelező erejű lesz. Másrészt azt a hátrányt is megszüntetik, ami a kártérítési perek során terheli a beismerő vállalkozást. Az együttműködő vállalkozások ugyanis általában nem fordulnak bírósághoz a GVH döntésével szemben - a többi megbírságolt viszont igen. A perek időszaka alatt így a károsultak csak a becsület útjára lépett cégen követelhették eddig a kártérítést. A javaslat szerint viszont a jövőben csak akkor kellene fizetnie a GVH-val egyezkedőnek, ha a kártérítést az együttműködéstől elzárkózóktól nem tudták behajtani. Vagyis a károsultaknak mindenképp meg kell majd várniuk az összes, a kartellbírság miatt indult bírósági határozat lezárultát - ez persze jelentősen meghosszabbítja a kártalanítás idejét.
Ugyanakkor esélyesebb a kár megtérülése, a javaslat ugyanis könnyebbé teszi a kár okozásának bizonyítását. A károsultaknak nem kell tételesen, fillérre lebontva kimutatniuk a veszteséget, amit a kartell okozott számára - ez egyébként olyan esetekben szinte lehetetlen, ha a kartell nem árbefolyásolásra, hanem piacról kiszorításra szolgált. A károsultnak be kell mutatnia, hogy nem hárította át a veszteséget, nem emelt árat - a károkozók kötelezettsége pedig az ellenbizonyítás lesz.
A jogszabály szerint az okozott kárt vélelmezéssel is meg lehet majd állapítani: ez azt jelenti, hogy a piaci tapasztalatok szerint a kartell az árat tíz százalékban befolyásolta. Vagyis a kártérítést az adott időszak árbevételének tíz százalékában maximálja a javaslat - e feletti is lehet persze, de azt külön kell bizonyítania a kárt szenvedőnek.
