Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nincs ember, aki képes lenne pontosan megmondani, mekkora értéket képvisel a hazai kiskereskedelemben az import aránya. Annyira követhetetlen a behozatal, hogy az elemzők közt gyakran alakul ki vita. Van aki szerint 20, és van aki szerint 30 százalék az élelmiszer-kereskedelemben az import, de az jár a legközelebb a valósághoz, aki átlagot von. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a 25 százalék a legreálisabb arány. Ennek az értéke - fogyasztói áron, áfával növelve - 550 milliárd forint körül mozog (alapul véve az élelmiszer-kereskedelem tavalyi, ugyancsak áfával növelt 3000 milliárd forintos forgalmát). A szám azonban csalóka, hiszen az import jelentős részét nem is feltétlenül a kiskereskedelem hajtja végre - szögezte le Vámos, aki szerint első körben azt is tisztázni kellene, mi tekinthető belföldi, illetve magyar terméknek.
A gyártók többsége multinacionális vállalat, az üzletek polcain levő termékek felét vagy még többet ezek a cégek állítják elő. A termékekre rendszerint csak a forgalmazót írják rá, a gyártási helyet nem. Azt sem jelölik, hogy belföldi vagy külföldi alapanyagból dolgoznak. Az élelmiszerimport jelentős részét is ezek a multik indukálják. A 550 milliárd forint importértéket viszont a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari termelési adatok is alátámasztják. A mezőgazdaság évente 2-3 százalékos piacvesztést szenved el a gyártói és kiskereskedelmi koncentráció, illetve a méretgazdaságosság miatt. Egyesek szerint a diszkontok előretörésével pedig a következő öt évben további 300-400 milliárd forinttól eshet el az élelmiszer-ágazat.
