Az áruegyenleg az idei év egészében szufficites maradhat, azonban ez nem jelenti azt, hogy az amerikai recesszió és az európai gazdasági növekedés lassulása ne érintené Magyarországot - mondta Németh Dávid, az ING szenior elemzője. Számokban kifejezve az export és az import növekedési üteme közti különbség hat százalékpontról két-három százalékpontra szűkülhet. Ezt azonban a rendszerváltás óta - és azt megelőzően is - folyamatosan deficites egyenleggel kell összevetni, amely csak tavaly ért el először többletet.
Ennek oka, hogy már nemcsak Európa az egyetlen felvevőpiacunk, hanem régiós és kelet-európai szinten is egyre biztosabb kereslettel lehet számolni. Előbbi esetében ugyan érezhető majd némi csökkenés, mivel a régió államai ugyanazoknak a külső sokkoknak vannak kitéve, mint Magyarország, azonban ezekben az országokban a külső kereslet mérséklődése nem párosul a magyarhoz hasonló enyhe GDP-növekedési ütemmel, így ha visszafogottabb mértékben is, de segíthetik a hazai kivitel növekedését. Emellett Oroszország is egyre jelentősebb kereskedelmi partnerré válik, márpedig az ottani fogyasztás nem fog mérséklődni.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője is optimista a kereskedelem bővülésének lehetőségeit illetően. A tavalyi 17, illetve 14 százalékos export- és importbővülés ugyan nem tartható, de 12,5, illetve 10 százalékos növekedési ütem az idén is elképzelhető és a pozitív külkermérleg hosszú távon is fennmaradhat, azonban ez önmagában még nem elég. A folyó fizetési mérlegben ugyanis - amennyiben a szolgáltatások kiáramlása tovább bővül - jelentősen mérsékelheti ennek a hatását a rendelkezésre álló jövedelem csökkenése.
