Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Biztos többséggel szavazta meg a monetáris tanács (MT) a 25 bázispontos emelést - mondta Simor András jegybankelnök a kamatdöntést követően. Így a szigorúságot és az MT egységét hiányoló piaci szereplők megnyugodhatnak. Több mint három éve nem volt ugyanis ilyen magas az irányadó kamat, és "amennyiben az inflációs cél elérése megkívánja", további szigorításra lehet számítani - jelzi a jegybanki közlemény.
Többek szerint az állami kamatterhek emelkedésének kockázata vette rá a kormányt, hogy februárban rábólintson az árfolyamsáv eltörlésére, azonban az inflációs kockázatok miatt megtántorodó kamatcsökkentési ciklus végül növekedési pályára váltott át, amit egy rég nem látott ötven bázispontos növelés indított el a múlt hónapban. Simor szerint viszont alaptalanok ezek az aggodalmak, ugyanis az állam közép- és hosszú távú hiteleket vesz fel, amelyeket jóval nagyobb mértékben befolyásol a befektetők inflációs várakozása és a költségvetési hiány további alakulásának megítélése, mint a rövid kamat. Így nem a monetáris politika súlyosbítja az állami kamatterheket, hanem a fiskális politika, mivel halogatja a költségvetés egyensúlyi feltételeinek kialakítását - olvasható ki a jegybankelnök szavaiból. A politikusoknak szóló szakértői intelem nem tegnap hangzott el először. Az utóbbi időben Simor szájából mindig elhangzanak e dörgedelmek, de a legutóbbi jegybanki konvergenciajelentés is hosszan elemezte a kérdést.
A piac szerint a tegnapi kamatdöntés nem volt meglepő, bár voltak, akik szerint érdemesebb lett volna megvárni a következő ülést, hogy az inflációs jelentéssel alátámasszák az emelést, s addigra a béradatok megítélése is egyértelműbb lett volna. Az MNB egyik legfontosabb indikátora ugyanis jelentősen megnövekedett az utóbbi két hónapban, azonban az egyedi hatások megnehezítik az értékelést. A kockázatok mindenesetre egyre komolyabbak, s míg a tanács többször is hangsúlyozta, hogy az átmeneti sokkokra nem kíván reagálni, addig a kínálatoldali infláció ellen fel tud lépni, segítve a várakozások alacsony horgonyzottságát. Ez azonban különösen nehéz feladat Magyarországon, ahol az utóbbi húsz évben csak elvétve volt 5 százalék alatt az árindex.
Az utóbbi hetekben erősödő forint miatt most nem volt szükség olyan hangsúlyos lépésre, mint egy hónapja, ám az erősödés ellenére megmaradtak a középtávú kockázatok - mondja Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A mostani emelés emellett azt is megmutatta, hogy az árfolyam ingadozási sávjának eltörlésével ténylegesen nőtt a mozgástér, hiszen nem kell attól tartani, hogy az esetleg 250 forintos euróárfolyam alá néző kurzus a sáv erős szélének ütközne. A gazdasági lassulás melletti kamatemelés egyébként egyáltalán nem kirívó eset, számos fejlődő piaci jegybank kényszerült ilyen döntésre az elmúlt hónapokban - tette hozzá az elemző.
