Ahogy arról a Napi már többször beszámolt, az országgyűlés előtt fekvő - a kormány által előterjesztett - törvénymódosítás szerint a jövőben 0,8 százalékos kulturális járulék sújtaná az internet-, illetve a mobiltelefonos tartalomszolgáltatást, valamint a bútorokat is. Az évi nyolcmilliárd forintból gazdálkodó Nemzeti Kulturális Alap (NKA) bevételei így évi hárommilliárd forinttal növekednének - igaz, egyes termékek (üres cd-lemez, magnetofon) járulékkötelezettségének megszüntetése ötszázmillió forintos kieséssel járna, azaz a törvény elfogadása esetén nettó 2,5 milliárddal nőne az alap költségvetése. Erre a javaslatra tett rá még egy lapáttal törvényjavaslatával Schiffer János MSZP-s képviselő, aki a 0,8 százalékos járulékot kivetné a ruházati cikkekre is - így ingre, blúzra, kosztümre vagy öltönyre, de még nyakkendőre is. Ebből évi 700-800 millió forintos bevételt remélhetne az NKA. A szocialista javaslatot kedden még a kormány is támogatta - legalábbis így nyilatkozott Schneider Márta, a kulturális tárca szakállamtitkára a parlament költségvetési bizottságában. A nyakkendőadó a tegnapi kormányülésen is téma volt, ahol a kabinet visszakozott a javaslat támogatásától - erről tegnap tájékoztatta lapunkat az oktatási tárca sajtóosztálya.
Ugyanakkor az "internetadó" bevezetését nem adta fel a kormány, arról tovább folynak az egyeztetések - olvasható a tárca közleményében. Az OKM továbbra is kitart az internetadó mellett, noha a gazdasági tárca ellenzi azt - derült ki szerdán, a parlament informatikai albizottságának ülésén. Az albizottság többsége a két tárca közötti nézeteltérés miatt úgy határozott, javasolja a kormánynak: a törvényjavaslatot vegye le a napirendről mindaddig, amíg az NKA bevételnövelésének, illetve az internethasználat elterjedésének szándéka összhangba nem kerül a kormányon belül.
Az internetadóból remélt nyolcszázmillió forint plusz bevétel jól jönne az NKA-nak, ugyanis az pontosan fedezné éves működési kiadásait. A 2008-as költségvetési terv szerint az alap 7,8 milliárd forintos támogatást oszt szét, miközben a 97 fős szervezet működtetése 830 millió forintjába kerül a járulékfizetőknek. Összehasonlításul: az évi 700 milliárd forintos pályázati pénzt kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 312 munkatársával saját működésre 2,5 milliárd forintot fordít évente. Ráadásul az NKA kiadásainak háromnegyedét osztják szét pályázati rendszerben, ugyanis a kiadások 25 százalékáról - 1,9 milliárd forintról - Hiller István szakminiszter egy személyben dönt.
