Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ma kezdődik a parlamenti bizottságokban a kereskedelmet érintő három törvénymódosító és egy új jogszabály vitája. Amennyiben az új szabályozók átmennek, kezdődhet a parlamenti munka. A csomagban módosítanák a reklámtörvényt, a fogyasztóvédelmi szabályt, új fogalomként megjelenne az élelmiszerlánc-biztonság és uniós direktívaként lenne tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tiltó törvény.
A négy szabályozó gyakorlatilag átalakítja a fogyasztóvédelmi bírságolást. Például a minőségi kifogásolás kikerül a fogyasztóvédők hatásköréből és átkerülne az agrártárcához tartozó ellenőrző hatósághoz. Ám a módosítók szerint jelentősen nőne a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) bírságolási szigora, ami ellen élénken tiltakoznak a beszállítók és a kereskedők. Egyedül a CBA és a Kisosz megy szembe a nagyok akaratával. A magyar élelmiszerlánc úgy képzeli el a bírságolást, hogy a kisebb kereskedőknél talált fogyasztóvédelmi szabálytalanságok után minimum 10 ezer forintot kellene kiszabni, a nagyobbaknál ez a tétel 100 ezer forint lenne, a nemzetközi láncoknál viszont egymillióra emelkedne a büntetés alsó határa. A jelenlegi szabálytervezet szerint a minimumbírság 600 ezer forint lehet, ám ez már jóval alacsonyabb, mint a korábbi tervekben megállapított kétmillió forint.
A kereskedők és gyártók szerint nonszensz a gondolat, tekintettel arra, hogy a bírságolási rendszer lényegében kontraproduktív helyzetet teremt, ráadásul "nem egészen tiszta" a büntetés szabályozása. A szabályt alkotók vélhetően nincsenek tisztában a kiskereskedelmi gyakorlattal, illetve a beszállító és az eladó közti szerződésekkel. Világszerte tapasztalat, hogy a kereskedő a fogyasztóvédelmi (és minden más) bírságot a gyártóra hárítja, amennyiben azt egyértelműen a gyártó hibájából szabja ki az ellenőrző hatóság. Ráadásul a büntetés megfizettetése mellett a hiba kijavítására az árut vissza is küldi a gyártónak. Ez, Vámos György - az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára - szerint egy kisbeszállító és a lánc között fennálló kapcsolat miatt térdre kényszerítheti a kis céget csak azért, mert véletlenül elcímkézte a terméket. Amíg a készlet visszakerül hozzá, addig nincs bevétele, újra pénzt kell áldoznia a helyreállításra és ki kell fizetnie a bírságot. Ez pedig felboríthatja egy kisebb szállító likviditását. Ráadásul a fogyasztóvédelmi rendszer olyan hatékony, hogy ha egy lánc egyik üzletében megtalálják a hibát, néhány óra leforgása alatt biztosan több üzletben is bírságolnak a hibás tétel miatt. Vagyis a 600 ezer forintos minimum büntetési tétel gyorsan megsokszorozódhat.
Egy másik problémakör a nyilvánosság kérdése. Az új szabály szerint az NFH minden olyan szabálytalanságot nyilvánosságra hozna, amely egymillió forint feletti büntetéssel jár. Vámos szerint a módosítás után lényegében nem lesz olyan bolt vagy kereskedelmi lánc, amelyet ne írhatnának fel a "szégyenfalra".
