Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az új tulajdonosi program keretében felajánlásra szánt cégek - az Állami Autópálya Kezelő Zrt., a Magyar Villamos Művek, a róla leválasztandó rendszerirányító, a Mavir, a Magyar Posta, a Szerencsejáték Zrt., valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. - közül az első kettő tőzsdei bevezetésére akár már jövő januárban és márciusban sor kerülhet, derül ki a miniszterelnök számára készült javaslatból, amit az "Új tulajdonosi program" szakmai tanácsa készített. Eszerint az Állami Autópálya Kezelő Zrt. már 2009. január-februárban, az addigra feldarabolt MVM-Mavir páros pedig a jövő év március-áprilisában debütálhat a pesti parketten. Jóllehet a szakértők szerint jelenleg egyik cég sem tőzsdeképes. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. szakértői szerint az ÁAK nem rendelkezik növekedési potenciállal, nincs "részvénysztorija". A működtetési szerződései ugyanis determinálják a fix eredményt, így a papír inkább hozamszerű jövedelmet nyújt. Ezért a cégnél új üzleti modellt kell kialakítani, ezt követően vonzó lehet mind a magán-, mind az intézményi befektetők számára. Az új elektronikus útdíjfizetési rendszer építése és üzemeltetése például jó lehetőség volna - véli az MNV Zrt. elemzése.
Jövő év március-áprilisra datálja a nemzeti vagyonkezelő az MVM Zrt. tőzsdei bevezetését, ám azóta felmerült az MVM és a rendszerirányító Mavir szétválasztása, ami jelentősen hátráltatná a bevezetést. A szétválasztás nemhogy felvetődött, de Keller László szakállamtitkár az Új tulajdonosi program parlamenti vitájában kész tényként említette - mint ahogy azt is, hogy a két céget külön-külön tervezik bevezetni a tőzsdére, illetve bevonni a programba. Az állami vagyonkezelő elemzése szerint az MVM mai - szétdarabolás előtti - cégstruktúrája alapján megfelel a tőzsdére lépés követelményeinek.
Az MVM tulajdonában lévő paksi atomerőmű sorsa nem kérdéses: gondot okoznak a hosszú távú áramvásárlási szerződések, másrészt az MVM tőzsdei bevezetésének egyik legnagyobb ellenzője épp a kisebbségi kormány lehet. Elkerülhetetlen ugyanis, hogy egy tőzsdén forgó cég a tulajdonában álló atomerőmű olcsó áramát ne a piaci áron értékesítse, ami egyrészről növelné a cég eredményét, másrészről az áram árát, amely "politikai szempontból nehézségeket okozhat" - fogalmaz az MNV tanulmány.
A programban számolnak a Szerencsejáték Zrt.-vel, ám ehhez jelentősen át kell alakítani az adókörnyezetet. Jelenleg a költségvetés nem nyereségoldalról, hanem a játékadó révén szívja ki a hasznot, amíg ez fennmarad, addig nincs értelme a cég tőzsdei bevezetéséről beszélni. Elvi szinten felmerült a Magyar Posta részleges privatizációja is, bár a cég teljesen alkalmatlan a börzére: a bevételei a zsugorodó levél- és sárga csekkes forgalomból származnak, a cég a törvényi kötelezettségek miatt 1477 veszteséges fiókot üzemeltet és hatalmas a munkavállalói létszáma. Egy tőzsdeképes cég kialakításához szükség lenne a jogszabályi környezet átalakításán túl a veszteséges postahivatalok bezárására, illetve a létszám csökkentésére - vagyis ez esetben is felmerülhetnek a tőzsdeképessé tétellel szemben "politikai nehézségek", bár a MNV elemzése nem említi ezt, csupán azt: szó lehet munkavállalói részvényprogramról.
