Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Azt hitték a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) vezetői, hogy az üdülési csekk tavalyi gyors terjedését - 2007-ben 1,7 millióan használtak fel üdülési csekkeket, amelyek összértéke több mint 30 milliárd forint volt - már nem nagyon lehet túlszárnyalni, ám az első negyedéves adatok rácáfoltak várakozásaikra - tudtuk meg Karácsony Mihálytól, az MNÜA elnökétől. A felhasználók száma az egy évvel korábbinak több mint kétszeresére, 500 ezerre, míg a papírok összértéke 70 százalékkal, 9,3 milliárd forintra nőtt.
A csekket vásárló vállalatok nem köthetők jellemzően valamely gazdasági ágazathoz vagy cégformához. Karácsony Mihály szerint az "okos cégek" adnak ilyen juttatást munkavállalóiknak, amivel gyakorlatilag kiválthatják a vállalati üdülők, sporttelepek, művelődési házak fenntartását, illetve minimális költséggel egészíthetik ki a béreket. (Hetvenezer forint nettó bér költsége például 170 ezer forint a munkaadónak, míg 70 ezer forint üdülési csekkre 73,5 ezret kell kifizetnie.)
Az MNÜA nem tervezi, hogy a Magyar Újságírók Szövetségével kötött speciális megállapodása után más szervezetekkel is hasonló kapcsolatot alakítson ki. A MÚOSZ-megállapodás lényege, hogy ha egy önkormányzatnál, vállalatnál dolgozó - a helyi vagy céges kiadványt szerkesztő - újságírónak üdülési csekket vásárol a munkaadója, akkor az MNÜA elengedi ennek 5 százalékos kezelési költségét. A szervezet ezzel akarja segíteni a sokszor csak szerződéssel foglalkoztatott újságírók helyzetének javítását. Az MNÜA egyébként az üdülési csekkek forgalmazásból származó bevételét szociálisan rászorulók támogatására fordítja, tavaly 2,7 milliárd forint jutott erre a célra.
Karácsony Mihály elmondása szerint az üdülési csekkek alapvető célja, hogy Magyarországon használják fel azokat, azaz fizetőeszközként a hazai gazdaság erősítését szolgálják. Ennyiben épp az a funkciójuk, mint például a francia és a svájci szabadidő-utalványoknak. (Franciaországban, ahol az euró bevezetése leegyszerűsítette a jövedelmek külföldi elköltését, a csekk a hazai szabadidőipar egyik legfontosabb támogatója.) A magyar üdülési csekkek 2007 első negyedévében 3,8 milliárd, 2008 azonos időszakában pedig 4,2 milliárd forint többletbevételt hoztak a 8500 elfogadóhelynek, amelyek 27-féle szolgáltatást nyújtanak, sokszor a csekkhez kapcsolódó további kedvezményekkel.
