Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Második olvasatban tárgyalja a héten a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos három jogszabályt a kormány. Önálló törvényjavaslatként él a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tiltásáról szóló uniós direktíva, illetve az élelmiszerláncok ellenőrzését szabályozó jogszabály. Mindezek az új szabályok szükségessé teszik a fogyasztóvédelmi törvény módosítását. A hírek szerint azért születik lassan a döntés a szabályozókról, mert a kiskereskedelem résztvevői, így például a beszállítók is erősen kifogásolják a szabályozókban szereplő bírságolási rendszert.
A jelek szerint senki sem szeretné, ha a bírságokat a vétkes cégek forgalmához igazítanák - legkevésbé maguk a kereskedők. Ám a beszállítóknak sem lenne jó ez a rendszer, ugyanis a gyártók hibájából történt, kiskereskedelmi egységet érintő büntetési tételek "automatikusan" a beszállítót terhelnék - szinte bizonyos ugyanis, hogy a kereskedő áthárítja majd az ilyen bírságokat. Az ellenőrző hatóságok rendszerint 30-40 százalékban a beszállító terméke miatt találnak hibát a kiskereskedőnél.
Ezt, illetve a kereskedők hibáját az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint is büntetni kell. Sőt, ha kirívó az eset, a ceruzának vastagon kell fognia a papíron - derül ki az OKSZ közleményéből. Ám az ellen tiltakozik a szakmai szervezet, hogy a javaslat szerint a hibákat (még akkor is, ha azok súlya meglehetősen kicsiny) minimum 600 ezer forinttal kellene büntetni. Ezt az ellenőrző hatóságok minden vizsgált esetben kiszabhatják - vagyis például egy hibás csomagolásért vagy jelölésért akár boltonként is kiszabható a bírság. Ha négy-öt boltban észlelik a hibát, az összeadódott büntetési tételek egy kisebb beszállítót tönkre is tehetnek.
A kereskedelmi szövetség szerint akkor kellene szigorúan büntetni, ha a vétség valóban eléri a súlyos szintet. Ilyen például, amikor egy árut vissza kell hívni a forgalomból vagy egy üzletet egészségbiztonsági okok miatt be kell zárni. Ugyancsak főbenjáró bűn a szövetség szerint is, ha a kereskedő elmulasztja a nyugtaadást vagy képtelen igazolni az áru eredetét, bejelentés nélkül foglalkoztat vagy éppen lejárt szavatosságú terméket helyez ki. Ugyancsak azonnali jelentős szankciót vonhatna maga után az OKSZ szerint, ha az eladó rosszhiszeműen megkárosítja a fogyasztót vagy kiskorúakat veszélyeztet. Ám az OKSZ egy árcímke elcsúszását, egy termék rossz kihelyezését nem tartja olyan súlyú hibának, ami indokolná a 600 ezer forintos büntetési határt, illetve ilyen esetekben semmi értelme nincs a büntetési tételt egy lánc forgalmához igazítani - vélik a kereskedők. Abban viszont egyetértenek, hogy a kormány előtt lévő három jogszabálynál egységes bírságolási politikát kell alkalmazni.
