Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Immár évek óta folyamatosan csökken a vidéki kis üzletek száma és ezzel együtt a piacok forgalma. A bevásárlóközpontok és a plázák megjelenése nemcsak a fővárosban, hanem az ország más településein is megváltoztatta a háztartások árubeszerzési szokásait. A Somogy Megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint az utóbbi három évben közel ötszáz kisebb kereskedelmi egység zárt be, s csak 350 nyílt helyette (a nyitásokban ráadásul nagy szerepet játszik a kényszer, ám a tulajdonosok nem értenek az üzlethez).
Egy-egy hétvégén vagy többnapos ünnep előtt a kisebb településekről tízezrek tódulnak a bevásárlóközpontokba. Gyakran több család indul egy kocsival, amit az is indokol, hogy egyre szaporodik azon települések száma, ahol az utolsó boltot is bezárták, legfeljebb mozgó árusítás működik. (A kör gyorsan bezárul, hiszen ha egyre kevesebb a vásárló és folyamatosan nőnek a működési költségek, akkor csak nagyobb haszonkulcsból lehet megélni, ez pedig tovább szűkíti a keresletet.)
Hasonló tendencia érvényesül a városi piacokon is. A kaposvári nagypiacon ugyan húsvétkor kiemelkedő volt a forgalom, ám ez csak nagy ünnepekkor van így. Itt is folyamatosan csökken a termelők száma, helyüket mindinkább a Budapesten bevásárló kereskedők, üzletekből kiszorult ruha-, cipő- és egyéb árusok vették át. Ebben az üzemeltető cég egyik vezetője szerint része van az őstermelőket szorongató, idén januártól érvényes előírásoknak, az egyre szigorúbb higiéniai követelményeknek, de annak is, hogy a helyhatóság még évekkel ezelőtt bejelentette, átépíti a piacot.
A piac mint elárusítóhely másutt is bajban van, még az ország egyik leghíresebbikeként számon tartott fonyódi piacon is bármikor találni szabad standot, holott korábban ez nem volt jellemző. Már csak azért sem, mert a háromhektáros területen szerdánként és szombatonként működő vásár idegenforgalmi látványosság is, amely szinte egész évben vonzza a turistákat. A piacot működtető helyi önkormányzat illetékese azt mondja, a siker elsősorban annak köszönhető, hogy a házi előállítású (amúgy nem olcsó) élelmiszerek mellett népművészeti tárgyakat, régiségeket, használati tárgyakat, sőt még házi kedvenceket is árulnak. Hasonló különlegességnek számít a Mosoni-Duna partján levő győri piac, ahol egyre több, jellegzetes felvidéki terméket kínáló szlovák árus kínálja portékáját, hetente többször. Húsvét előtt hatalmas a választék különlegesen pácolt sonkákból, de a nagybevásárlást kevesen intézik itt. Arrafelé piacra járni inkább szabadidős program lett.
A fogyasztók csak szemlélődnek, milyen portéka kapható, de az árut más csatornákon szerzik be. Szerte az országban például virágzik a helyben árusítás. A Dunántúlon az őrölt pirospaprikáról híres Cecén van az őstermelői házak előtt kihelyezett hokedlipultok legnagyobb hagyománya, de a híres gyümölcs- vagy zöldségtermő tájegységek településein is mind nagyobb forgalmat bonyolítanak le ezzel a módszerrel a termelők. Ez a kiskereskedelmi csatorna annyira bevált, hogy a hipermarketben vásárolt áru kihelyezése sem ritka.
