Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének legfrissebb, előzetes adatai szerint az idén a tavalyinál öt százalékkal több diák jelentkezett különböző szakképző iskolákba. Nagyjából ilyen mértékű növekedésről számoltak be Győr-Moson-Sopron és Zala megyében is. A tovább tanuló fiatalok közül csaknem tíz százalékkal többen választottak valamilyen elektronikai vagy vasipari szakmát. Ugyanakkor az is tény, hogy az iskolák a jelentkezők számát illetően tovább differenciálódtak. Egyes, döntően jól felszerelt, kiváló gyakorlati oktatást, sőt később még munkahelyet is kínáló cégekkel kapcsolatban álló oktatási intézmények a következő tanévtől 13-15 százalékkal több diákot képezhetnek, míg mások tanulói létszáma várhatóan tovább csökken. A jelentkezők közel harmada ez évben érettségiző diák, aki kétéves szakképzésben, illetve technikusképzésben szeretnének részt venni. Ferenczy Zoltán, a regionális szakképzési program egyik kutatásvezetője elmondta: az első eredmények az egyre nagyobb diplomás-munkanélküliségnek, a szakképző központok létrehozásának, a lassan bár, de javuló képzési körülményeknek, valamint a szemléletváltozásnak is köszönhetőek. Egyre több család és fiatal döbben rá, hogy az uniós országokban jól fizető munkát csak kvalifikált szakembereknek kínálnak.
A Vas megyei szakképzés-szervezési társulás megalakításáról januárban született döntés. A megyei önkormányzatot, valamint a celldömölki, a sárvári, a szentgotthárdi és a büki helyhatóságot, illetve az általuk fenntartott szakképző iskolákat tömörítő szervezet a jövőben nemcsak képzési rendszerét hangolja össze, közösen vesz részt a különböző pályázatokon is. A celldömölki, a sárvári és a szentgotthárdi műszaki szakközépiskolák, valamint a szombathelyi Hefele Menyhért szakképző iskola egyébként már az elmúlt év tavaszán elhatározta, hogy a fenntartókkal és a térség legnagyobb cégeivel közösen alakítja képzési rendszerét és fejlesztési programjait. A zalaegerszegi önkormányzat ugyancsak 2007-ben döntött arról, hogy létrehozza a Területi Integrált Szakképző Központot (TISZK), és a város cégeivel közösen próbálja megoldani az egyre nagyobb gondokat. Ennek ellenére úgy tűnik, a döntő lépést ezúttal is az egyre inkább kényszerhelyzetben lévő cégek, elsősorban a nagyvállalatok teszik meg. A Flextronics Zalaegerszegen az év elején avatta fel az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb tanműhelyét. A több mint 100 millió forintos beruházással elkészült komplexumban két helyi szakközépiskola közreműködésével elsősorban mechatronikai műszerészeket képeznek. Papp Péter, a Flextronics International Kft. személyügyi igazgatója elmondta: elsősorban azért döntöttek a tanműhely felépítéséről, mert a növekvő feladatok miatt a társaságnak egyre több speciális tudású szakemberre van szüksége. A képzés 55 diákkal kezdődött el. Papp hozzátette, a legjobbak nemcsak ösztöndíjat kapnak a cégtől, hanem később jól fizető állást is. Az osztrák Heat-csoport tulajdonában lévő nagykanizsai székhelyű Gázgép Kft. már tavaly saját kezébe vette a dolgok irányítását, miután hosszú évek óta az egyik legnagyobb gondjuk, hogy jelentkező híján kevés jól képzett szakembert tudnak alkalmazni. Wilhelm Huber ügyvezető igazgató elmondta, hogy 2007 őszétől saját tanműhelyükben hat lakatos és hat hegesztő tanulja a szakmát. Teljesen nyilvánvaló, hogy ha megállják a helyüket, a fiataloknak nem lesz elhelyezkedési gondjuk.
