Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Amit mindenki tudott, azt most már a kormány is beismerte: tegnap a pénzügyi tárca csökkentette érvényben levő előrejelzését a gazdasági növekedésre, az inflációs prognózist viszont megemelte.
Elsősorban a világgazdasági körülmények romlása, az Egyesült Államok, illetve az Európai Unió tagországai növekedési kilátásainak romlása, valamint a hitelpiaci zavarok miatt a magyar gazdaság az idén várhatóan csak 2,4 százalékkal nő, szemben a novemberben prognosztizált 2,8 százalékkal, az infláció pedig 5,9 százalék lesz a korábban várt 4,8 százalék helyett - közölte Veres János pénzügyminiszter tegnap a kormányszóvivői sajtótájékoztatón. A Reuters legutóbbi, februári elemzői konszenzusa gyakorlatilag egybevág a kormány most módosított számaival: az elemzők 2008-ra 5,9 százalékos inflációt, illetve 2,2-2,3 százalékos gazdasági növekedést jeleztek előre.
Az 5,9 százalékos inflációs prognózis megegyezik az MNB előrejelzésével - hívta fel a figyelmet Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Mi ennél pesszimistábbak vagyunk: az idei inflációt 6,1-6,2 százalékra jelezzük előre, bár ha a vizitdíj kiesik az inflációs kosárból, akkor hat százalék körül lehet a pénzromlás üteme. A 2,4 százalékos GDP-előrejelzés viszont kifejezetten optimistának tűnik - fogalmazott Bebesy, hozzátéve, hogy jó, ha a gazdasági növekedés két százalék lesz.
A kormány szerint szűkülnek a magyar exportlehetőségek is, ezért a korábban várt 12,9 százalék helyett várhatóan csak 11,5 százalékkal bővül az idén a kivitel. Ugyanakkor a kormány arra törekszik, hogy az államháztartási hiány a terv szerint csökkenjen, vagyis az decemberben nem haladhatja meg a bruttó hazai termék négy százalékát. Az önkormányzatok várható hiánya a GDP 0,4 százaléka lesz, a teljes állami kör deficitjét továbbra is 4,4 százalékra prognosztizálja a kormány.
A tárca azzal számol, hogy a bruttó átlagkeresetek a konvergenciaprogramban szereplő 5,4 százalék helyett hét százalékkal, a nettó átlagkeresetek 5,2 százalék helyett 6,3 százalékkal emelkednek. Összességében a reálbérek a konvergenciaprogramnak megfelelően várhatóan 0,4 százalékkal nőnek az idén a magasabb infláció következtében.
Logikus lépés volt a kormánytól, hogy módosította az idei évre várható makrogazdasági adatokat és igazodott a reálisabb számokhoz - állapították meg egybehangzóan az MTI által szerdán megkérdezett elemzők. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint a kormány reálisabb szintre változtatta az előrejelzéseit. Németh Dávid, az ING Bank elemzője szerint az idei évre várt inflációs adat felzárkózott a piaci előrejelzéshez, az éves gazdasági növekedési prognózis azonban még mindig derűlátóbb a piaci várakozásoknál.
A pénzügyminiszter elmondta: a magasabb infláció magasabb adó- és járulékbevételeket hoz, ugyanakkor a reálkeresetek növekedésével együtt a nyugdíjak esetében is emelkedést eredményez. Bebesy Dániel szerint az idén az inflációs többlet ellensúlyozhatja a lassabb növekedés miatt kieső adóbevételeket, ám hosszú távon a gyengélkedő gazdaság számottevően ronthatja a költségvetés bevételi oldalát - különösen, ha a munkanélküliség növekedése miatt elmaradnak az szja- és tb-járulékbevételek.
