Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) által koordinált Kikelet akciótól a kereskedők tartottak, ugyanis sokak szerint a vizsgálat inkább a büntetési bevételről szól: szerintük egy fogyasztóvédő, ha nagyon keres, szinte bárhol talál hibát. A februárban bejelentett program szerint a szakemberek 35-40 ezer vizsgálatot végeznek március 31-ig. Eddig a 600 termék ellenőrzésénél - főleg a húsvéti vásárlásokkal összefüggő élelmiszereknél - nagy hibákat nem találtak az ellenőrök. Jellemző volt a nyugtaadás elmulasztása, a csokifiguráknál súlyhiány- és jelölési problémák fordultak elő nagyobb számban. A húskészítményekkel még kevesebb volt a gond, ezzel együtt így is már két tonna terméket vontak ki a forgalomból.
Az akció közepén megjelent az NFH 2007-es jelentése is, amelyben többek között az szerepel: a szervezet hatékonyságának köszönhetően 45 százalékra csökkent a kifogásolási arány, ez korábban 60 százalék fölött volt. A hatóság szerint a csökkenés annak köszönhető, hogy erősítették a másod- és harmadlagos ellenőrzést, illetve szigorították a büntetési tételeket. A jelentésben az is szerepel, hogy szeretnék a büntetési tételeket a kereskedőcégek forgalmához igazítani (alkalmazva a versenyhivatali szemléletet), a felső határt pedig 2 milliárd forintnál húznák meg. Az alsó határt a nemzetközi cégek esetében a visszaesőknél 25 millió forintra változtatnák, vagyis akinél kétszer elcsúszik egy árcédula, az azonnal 25 milliót fizetne. (A piacon a nagyobb cégek többsége így járhat.) Ez az ötlet nonszensz - mondja Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A versenyhivatal ugyanis általában a cég üzletmenetét érintő vizsgálatokat hajt végre, logikus, hogy így kalkulálja a büntetési tételeket. Ám a fogyasztóvédők egy-egy termékcsoportot vizsgálnak áruházanként, ez pedig köszönő viszonyban sincs a kereskedelmi lánc forgalmával. Az ő olvasatában ez egyértelmű és felesleges vasszigor a piaci szereplőkkel szemben.
