Az inflációs cél elérésének érdekében a jegybanknak a következő alkalommal kamatot kell emelnie - jelentette ki Bihari Péter, az MNB monetáris tanácsának (MT) tagja a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva. Az MT március utolsó napján tartja soros kamatdöntő ülését. Bihari szerint az árfolyamsáv megszüntetetése hosszabb távon erősítheti az MNB hitelességét, ugyanakkor nem teszi szükségtelenné a kamatemelést. Nem osztotta Bánfi Tamás MT-tag múlt héten kifejtett nézetét, miszerint nem tartható tovább a jövő év végi háromszázalékos inflációs cél. (Egy másik tanácstag, Neményi Judit pedig azt mondta a múlt héten: az inflációs cél fontos, ám annak eléréséhez nincs szükség kamatemelésre.) Bihari szerint azért is kell kamatot emelni, hogy szűküljön a különbség a múlt héten ugyan valamelyest csökkenő, de hónapok óta alapvetően növekvő állampapír-hozamok és az alapkamat között. (Pénteken az ötéves kötvényhozam 8,65 százalék körül volt.)
A jegybank előbb-utóbb rákényszerül a kamatemelésre és sokkal jobban járunk, ha erre előbb kerül sor, megelőzve egy esetleges jelentős forintgyengülést - mondta lapunknak Duronelly Péter. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a jelenlegi - 260 forintos - euróárfolyammal elérhetetlen a jegybank inflációs célja, ráadásul a piacon tapintható a félelem az ennél érzékelhetően gyengébb forint miatt - már 115 bázispontos kamatemelést beáraztak az ügyletekbe. Duronelly az év végére 4,5, 2009 decemberére pedig 3,5 százalékos inflációt vár, mindkét előrejelzés felfelé mutató kockázatokat rejt magában az olajárak és az élelmiszerárak tartós drágulása miatt.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője a március 31-i üléstől a 7,5 százalékos alapkamat nyolc százalékra emelését várja, ám nem az inflációs félelmek, hanem a nyomott nemzetközi hangulat miatt. Az elemző az év végére 4,7, 2009 végére pedig 3,4 százalékos inflációt jósol. A jegybank megtehetné azt is, hogy most még nem emel, ám profibb volna, ha jelezné a piac számára: tisztában van a kedvezőtlen befektetői hangulattal - mondta Török. Nem kell a már beárazott emelést teljes mértékben meglépni, a fél százalék megfelelő arány lenne. Az év végére az alapkamat pedig hét százalékra csökkenhet - tette hozzá az elemző.
