Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár a magyar élelmiszer-kereskedelmi piac szereplőinek az Aldi megjelenése egyáltalán nem hiányzik, ám az infláció szempontjából akár még jól is jöhet a német keménydiszkontlánc indulása - még annak ellenére is, hogy szerepe némileg ronthatja a külkereskedelmi egyensúlyt. Az Aldi jótékony hatása az élelmiszerárak csökkenésében mutatkozhat meg, miután - véli Kozák Ákos, a GfK Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója - a keménydiszkontok piaci megjelenése rendszerint lokális élelmiszerár-csökkenéshez vezet. Ez pedig kedvező hatással van a kormány és a jegybank inflációs céljainak elérésére.
A kiskereskedelmi piac növekedését tavaly a költségvetési egyensúlyteremtés és az ezt célzó pénzügypolitika ejtette rabul, így nem véletlen, hogy a GfK ügyvezetője a szokásos kiskereskedelmi évértékelésében nagyobb hangsúlyt helyezett a GDP növekedéséből és az inflációs hatásból következő kedvezőtlen folyamatokra. Kozák szerint tíz éve nem volt olyan, hogy a kiskereskedelemben - egy-egy hónapon belül - abszolút értékben is csökkenjen a forgalom. (Utoljára a Bokros-csomag idején, 1995-1996-ban volt hasonló fogyasztói sokk.) Az év egészét szemlélve a háztartási fogyasztás a napi fogyasztási cikkek (FMCG) piacán értékben 6,7 százalékkal növekedett, míg az infláció ezen a területen 11,5 százalékos volt. Vagyis a kiskereskedelem ezen területe ritka rossz évet zárt.
Csak azok a cégek voltak képesek növelni vagy tartani forgalmukat, amelyek az elszabadult árak mellett is képesek voltak az átlagosnál vonzóbb ajánlatot tenni a fogyasztóknak. Tavaly ilyen volt a hipermarket- és a diszkontcsatorna, amely a GfK kutatása szerint egy-egy százalékkal növelte piaci részesedését. (2006-ban a szupermarket-csatorna lódult meg, tavaly azonban csak hozta a múlt évi adatokat, ám nem lépte át saját árnyékát.) Meglepő, hogy a független kisboltok ereje nem változott, míg a láncba szerveződött üzletek (beszerzési társaságok) piaci részesedése egy százalékkal mérséklődött. A kutatás szerint a saját márkás termékek részaránya 23-ról 24 százalékra nőtt.
