Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Rövid távon ugyan mérsékli az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed keddi intézkedése a fokozódó pénzhiányt, azonban ennek nem volt célja az alapfolyamatok megfordítása. Eljött már az ideje, hogy szűküljön a pénz- és tőkepiacok eddigi túlzott likviditásbősége, s a zuhanó piaci környezetnek egy ejtőernyőnél nem akar többet kínálni a monetáris hatóság - véli Barcza György, a K&H vezető közgazdásza. A tőzsdéken és a devizaárfolyamokban észrevehető változást hozott a döntés, azonban ezek nem tartanak ki sokáig, hiszen nem változtak az eddig megszokott tendenciák. A forint/euró kurzus például gyors erősödésnek indult kora délután, de később korrigált. Csökkent ugyan az esélye egy esetleges forintkrízisnek, azonban a likviditásból és az inflációból adódó helyzeteket a döntés nem képes tartósan befolyásolni - mondta Barcza, aki 50 bázispontos emelésre számít a március 31-ei kamatdöntő üléstől, mivel fontos, hogy a jegybank minél előbb és minél határozottabban magához ragadja az irányítást.
Az mindenesetre biztató jel, hogy a KSH által tegnap publikált inflációs adat lényegében megfelel az MNB várakozásainak. A piaci várakozásoknál hajszálnyival kisebb ütemben nőtt februárban az infláció, így egy hónap alatt 1,1 százalékkal, míg az elmúlt egy év alatt 6,9 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak - vagyis folytatódott a lassú csökkenés a decemberi 7,4 százalékról.
A piaci szolgáltatásoknál az előző havi 1,4 százalékról 0,7-re csökkent az árnövekedés üteme, míg egy éve ilyenkor 1 százalék körüli drágulás jellemezte a szektort. A bérek növekedése itt csapódik le először a legnagyobb mértékben, így a mostani adat kedvező információ lehet a jegybanknak, mivel úgy tűnik, eddig nem szálltak el az árak - véli Németh Dávid, az ING szenior elemzője. A további áralakulást azonban annak tükrében érdemes figyelni, hogy a járulék- és adóemelések, valamint a kifehérítés hatását még a keresletcsökkenés ellenére is a fogyasztókra kell majd terhelnie a szektornak.
Az élelmiszerek felől is csökkenhet az árnyomás. A feldolgozatlan termékeknél a több hónapos drágulás után 0,1 százalékos dezinflációt mutatott ki a statisztika, míg a feldolgozott élelmiszereknél mérséklődő áremelkedést - mondta Németh. Míg itt szeptemberben még 2,4 százalék volt a növekedés üteme, addig januárra 1,4 százalékra csökkent a dinamika, s most már 0,7-nél tartanak. Az élelmiszer-drágulásra ugyan nincs hatással a jegybank, azonban a maginflációban szerepelnek a feldolgozott termékek, így a mostani számok is biztatóan hathatnak. Egyedül a tej és az étolaj áralakulása rejthet magában magasabb kockázatokat. Az aszály hatásán túl az előbbinél a kínálat szűkülése is problémát jelent.
Vannak kedvezőtlen hírek is: a hatósági árak a vártnak megfelelően igen nagy mértékben tolták fel az árindexet. A gáz 15,4-del, míg az áram díja csaknem 10 százalékkal, valamint a csatornadíj 5,4, a vízdíj 4,6 és a szemétszállítás 3 százalékkal drágult. Ahogy két éve a kiigazítások, tavaly az élelmiszerek, addig most a szabályozott árak téríthetik el az inflációt. Április 1-jétől ugyanis 5,8 százalékkal drágul a földgáz, és legalább még egy emelésre számítanak a szakértők, s a mostani távhő- és áramdíjak sem maradnak valószínűleg változatlanul az év hátralévő részében. További kockázatot jelent, hogy nem tudni, mikor és milyen mértékben terhelik a termelők és a kereskedők az őket érintő 30-40 százalékos villamosenergia-áremelést a fogyasztókra.
Összességében igen lassú ütemben mehet 4,9 százalék alá év végére az infláció és a jövő év végére is marad 3 százalék felett - vélik a piaci elemzők.
