Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szigorú gyógyszerkassza, a szélesedő járulékfizetői bázis és a tervezettnél nagyobb bérkiáramlás segítette az Egészségbiztosítási Alapot tavaly a költségvetési szufficit eléréséhez - derül ki az alap történetében példa nélküli folyamatokat értékelő kormányzati anyagból. A tb-alapokba (beleértve a nyugdíjalapot is) járulékokból 130 milliárd forinttal több folyt be, mint tervezték: a pénzügyi tárca számításai szerint ennek negyede a fehéredésből (a munkaviszonyok rendezéséből, a tb-jogviszony ellenőrzéséből és a minimum járulékalapból) származik, a többit a béremelkedés hozta. Nem mellékesen a közszféra 13. havi bére egy részének előrehozott kifizetése - kétheti összeghez a második félévben jutottak hozzá a jogosultak - nagyjából ötödét adta a többletnek.
Tavaly egyébként akár az 50 milliárd forintot is meghaladhatta volna az alap szufficitje, ám az utolsó napokban 22,6 milliárd forintot át kellett utalniuk a központi költségvetésnek egy évközi törvénymódosítás nyomán. Ezt a pénzt korábban az egészségügyi intézményeknek fizették ki a büdzsé céltartalékából - most rendezték az alrendszerek közti tartozást. A részletes adatok azt mutatják, hogy az év egészében kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott az alap, mindösszesen négy hónapban zárt deficittel; egy évvel korábban egyedül októberben értek el többletet. A bevételek januárban és decemberben javították igazán az egyenleget, szépen keretbe foglalva az évet. Ezekre a hónapokra jutottak a 13. havi kifizetések, az év végi jutalmak.
A jó eredményhez persze kellett a kiadások rövid pórázon tartása is. Egészségügyi ellátásokra 20 milliárddal költöttek kevesebbet tavaly, mint tervezték: itt igazából az a siker, hogy az összevont szakellátás (közte a járó és fekvő betegek kezelését finanszírozó) 526 milliárdos keretet lényegében csont nélkül be tudták tartani. A gyógyszertámogatásoknál végül a "fő" kasszában is megtakarítottak 4 milliárd forintot, míg a 37,8 milliárd forintos tartalékból egy fillért sem kellett felhasználni. Ez a korábbi évek több 10 milliárdos túlköltései után mindenképpen pozitív fejlemény - igaz, a gyógyszerpiac erről másként vélekedik, ugyanis a támogatási kulcsok csökkentésével, illetve az adott hatóanyagcsoportban a legolcsóbb készítmény árához igazított támogatással a lakosság terhei emelkedtek. A gyógyszergyárak szerint tehát pusztán teherátcsoportosítás történt a fogyasztók kárára. A cégek, illetve a forgalmazók tavaly egyébként 31,3 milliárd forintot fizettek az alapba a különböző kötelezettségeiket letudva, ez 14,6 milliárddal kevesebb az előirányzatnál.
A pénzbeli ellátások is 8 milliárddal lettek kisebbek a tervezettnél: a kormányzati értékelés szerint a táppénzkiadások 9-11 százalékkal csökkentek. Ezt a táppénzes napok számának mérséklődése, illetve az esetszám apadása magyarázza. Figyelembe kell azonban venni, hogy az elmúlt években szigorodott a táppénz szabályozása, bizonyos esetekben rövidebb ideig jár csak a szolgáltatás.
