Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Érdemi energiaforrások hiányában az energiaellátásban a biztonságot a készletezés jelentheti, azaz folytatni kell a biztonsági földgáztárolók építését - fogalmaz a parlament előtt fekvő 2020-ig érvényes új energiapolitikai koncepció. A jelenlegi ismeretek szerint az atomenergián kívül az egyetlen hosszú távon is rendelkezésre álló energiaforrás az észak-magyarországi lignitvagyon, ezért ennek felhasználásával hosszú távon is számolni kell - ám mindig figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat. Mivel a megújuló energiaforrások idehaza is megtermelhetők, a jövőben ösztönözni kell elterjedésüket - összhangban az uniós energiapolitikával. Ám a megújulókkal is óvatosan kell bánni, hiszen a kecsegtető jövőbeli technológiák miatt hiba lenne egy ma megfelelőnek tűnő technológia mellett elköteleznie magát az országnak.
A magyarországi energiaszektor erősen földgázigényes, hiszen a lakossági fűtés, de az új áramtermelő erőművek is 80 százalékban határokon túlról érkező földgázt használnak, ami ellátásbiztonsági kockázatokat is felvet. Az anyag ugyanakkor továbbra sem kíván állást foglalni a Kék Áramlat/Nabucco kérdésében, de egyenlő prioritásként kezeli a tervezet a horvátországi gázterminál építésének lehetőségét is. A nemzeti érdek minimuma, hogy legalább egy nemzetközi vezeték Magyarországon keresztül vezessen - szögezi le a tervezet. Az anyag pesszimista az alternatív útvonalak kérdésben, mondván: 2020-ig minden bizonnyal az orosz piac marad a kizárólagos magyar földgázforrás. A kőolajellátás biztonságát megfelelőnek látja a dokumentum, meg sem említve az Oroszországból érkező Barátság kőolajvezeték korát, noha az 2020-ig minden bizonnyal felújításra vagy újjáépítésre szorul. Az eddig kihasználatlan Adria vezetéket egyelőre nem fenyegeti ez a probléma.
A nukleáris energia magyarországi jövőjével kapcsolatban az anyag nem sok vitának hagy helyet, mondván: az atomenergia Magyarországon nélkülözhetetlen lesz a jövőben. A kormány által előkészített országgyűlési határozati javaslatban saját feladatául szabná az újabb atomerőművi blokkok építésnek döntés-előkészítő munkáját. Az anyag szerint az új erőművet 2020-2025 környékén kell üzembe helyezni - a jelenleg működő blokkok leállításával párhuzamosan -, az építéséről legkésőbb 2010-ig döntést kell hozni, figyelembe véve az 5-7 éves építési és azt megelőző hasonló nagyságrendű tervezési időt. Az anyag az új atomerőmű helyét Pakson képzeli el, hiszen itt áll rendelkezésre az infrastruktúra és a képzett személyzet is.
Feltűnő, hogy a korábbi tervezethez képest a kormányanyag alig ejt szót a 90-es évek közepén kötött hosszú távú áramvásárlási szerződésekről, amelyek megszüntetése az árampiaci verseny alapfeltétele lenne. A javaslat annyit jegyez meg, hogy szükséges e kontraktusok EU-konformmá tétele. A lakossági energiaár kérdésben is puhult az anyag, mert míg az SZDSZ vezette gazdasági tárca tervezete leszögezte, hogy a szociálpolitikai megfontolásokat el kell választani az energiaáraktól, addig a közös kormányanyag már úgy fogalmaz, hogy középtávon "biztosítani kell az energia- és szociálpolitika összhangját".
