Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A népszavazás alaposan meglódítja az általános tartalék felhasználását januárban, ám nem ez az egyetlen tétel, amit a kormány elkülönített a büdzsé dugipénzéből.
A költségvetés általános tartalékát 46,7 milliárd forintban határozta meg a parlament az idei költségvetési törvény elfogadásakor, ám rekordidő alatt 5,7 milliárd forinttal apad a pénzkészlet. A fő bűnös értelemszerűen a népszavazás, ugyanis a törvények szerint erre a kiadásra nem kellett előirányzatot képezni, így amikor megtörtént a kiírása (a március 9-ei referendumnak), az ehhez szükséges 4,5 milliárd forintot a kormány a költségvetés általános tartalékából adta oda az országos választási bizottságnak.
Ám nem ez az egyetlen előre nem látható kiadás januárban, ugyanis a kormány múlt heti döntésével 1,2 milliárd forintot kapnak pótlólagosan a pártalapítványok és minisztériumok. A pénzt a kedvezményezettek bérekre fordíthatják. A pluszpénz egy része a köztisztviselői alapilletmények emelésére szolgál, ugyanis a költségvetés készítésekor még azzal számoltak, hogy a bruttó ötszázalékos béremelés az alapilletményeket érintetlenül hagyja. Utólag azonban olyan megállapodás született a szakszervezetekkel, hogy a változatlan - ötszázalékos - mértékű emelést részben az alapilletmény korrekciójával oldják meg, ennek fedezetét teremtette meg a kormány múlt szerdai döntésével - közölték a Pénzügyminisztériumban.
A költségvetés tartaléka tehát az eredetileg elfogadott 46,7 milliárd forintról 41 milliárd forintra csökkent. Ugyanakkor nem ez az egyetlen tartaléka a büdzsének: az egyensúlyi tartalék százmilliárd forintra rúg, a céltartalékok pedig további 163 milliárd forintot tesznek ki - igaz, ezek zömét a bérekre kell fordítani, vagyis lekötöttek.
