BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Távoznak a kamattartók

2008. január 24. csütörtök, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A monetáris tanácstagok közül eddig az elnök Simor András, valamint Kopits György büszkélkedhet azzal, hogy minden alkalommal az ő szavazatával megegyező döntés született a havi kamatmeghatározó üléseken. Karvalits Ferenc alelnök - amikor jelen volt az ülésen - is a végső döntésnek megfelelően szavazott.
A legrosszabbul e tekintetben Bánfi Tamás szerepel, eddig egyetlen találatot jegyez, még a Simor-éra legelső üléséről. Egyöntetűen egyébként azon a márciusi ülésen szavazott csak a tanács, a kamatszint változatlanul hagyásával valószínűleg Simor jegybankelnöki bemutatkozását kívánták megkönnyíteni.
Már-már lázadóként lehet tekinteni Bánfira, aki az ülések túlnyomó többségében csökkentett volna a kamaton, ha meg ilyen döntés született, akkor nagyobb mértékben vágott volna, mint a többiek. Neményi Judit is csak az ülések felén képviselte a többségi álláspontot. Rajtuk kívül még Bihari Péter és Csáki Csaba került be a tanácsba 2005 márciusában, amit akkor több elemző is úgy értelmezett, hogy a kormány rajtuk keresztül akar nyomást gyakorolni a monetáris döntésekre - ami a kamat gyors ütemű mérséklését jelentette volna. Az tény, hogy ők az élbolyba tartoznak a kamatcsökkentési javaslatok számát tekintve.
A hatályos jegybanktörvény értelmében a monetáris tanács legfeljebb héttagú lehet - most tizenketten vannak a testületben, ám emiatt senkit nem fosztanak meg a mandátumától, de a távozók helyére nem kerülnek újak. Ez érdekes helyzetet teremthet, az idén például megszűnik annak a Kádár Bélának a tagsága, akire héjaként tekintenek a monetáris politikával foglalkozó szakemberek. Kádár mindössze egyszer tett ajánlást kamatcsökkentésre március óta. Jövőre további két tag, Kopits György és Oblath Gábor is befejezi működését a tanácsban: előbbi 10/10-es mutatója azt mutatja, hogy óvatosan bánt a kamatcsökkentés lehetőségével, míg Oblath kétszer is csökkentett volna, amikor a tanács többsége nem.
Ha nélkülük vizsgáljuk a kamatdöntéseket, augusztusban tartás helyett már 25 bázisponttal csökkentett volna a tanács, szintúgy az októberi döntés is másként alakult volna. Ez persze teoretikus, mivel egy augusztusi kamatvágás más helyzetet teremtett volna, igaz, a szeptemberi tényleges kamatcsökkentés ekkorra már megszületett.

Baka Zoltán
Baka Zoltán

Ez is érdekelhet