Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jegybank szerint legrosszabb esetben is csak minimális, 0,2 százalék körüli inflációs hatása lehet az 1 és 2 forintosok kivonásának. A márciusra időzített akció a nyugdíjasokat picivel nagyobb mértékben érintené, de ez a hatás sem éri el a 0,3 százalékot. Ehhez persze az kell, hogy a kereskedők minden esetben rosszul, azaz kizárólag felfelé kerekítsék az árakat, ráadásul nemcsak a végösszeget, már előtte az egyes termékek árát is - márpedig a törvényjavaslat nem erről szól.
Simor András szerint alapos elemzéseket végeztek tavaly nyáron, mielőtt a döntést meghozták a kormánnyal való egyeztetés után. Ebben nagy hangsúlyt kapott az esetleges inflációs hatás vizsgálata is. A döntés mögött az húzódott meg, hogy ezek a pénzeszközök már nem játszanak jelentős szerepet a forgalomban: a lakosság tárolja, de nem használja ezeket az érméket. Az üzleteknek azonban kell az utánpótlás a visszaadási kötelezettségük miatt, így folyamatosan pótolni kell az elkallódott érméket. Az is a kivonás mellett szól, hogy az előállítási költség lényegesen magasabb, mint az érmék névértéke. Simor András szerint az aprópénz forgalomban tartása évi 3 milliárd forintjába kerül az országnak. A kereskedők szeretnék ugyan márciusnál későbbre halasztani a kivonást, ám a jegybankelnök úgy látja, az e heti kormányülésen elfogadott törvényjavaslatban minden kérdésükre választ kapnak a piaci szereplők. Az MNB folyamatosan kommunikál ez ügyben a kereskedőkkel és az érintett szervezetekkel, az elnök szerint megpróbálják a szabályos kerekítésre sarkallni őket.
