Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormányzati negyed projekt szüneteltetésével logikus lépésnek tűnik, hogy a meglévő minisztériumi épületek eladását is elhalasztja az idén felállt Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., illetve annak irányító szerve, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács. Hivatalosan az MNV szerdán, a kormánydöntést követően kommentálja a projekt elhalasztását - tudta meg lapunk Száraz Gábortól, az MNV szóvivőjétől. Ugyanakkor ma még annak a lehetősége is fennáll, hogy az előzetes terveknek megfelelően idén elindul a minisztériumi ingatlanok eladása, amelyeket majd visszabérelnének az új tulajdonosoktól.
Az új kormányzati épületegyüttest - amely a pályázati kiírás szerint ppp-konstrukcióban, a 25 éves üzemeltetéssel együtt legfeljebb 142,5 milliárd forintból valósult volna meg - részben a minisztériumi épületek értékesítéséből finanszírozták volna. Az összesen 102,6 milliárd forintra becsült ingatlanok eladásából idén már 30 milliárd forintos bevétellel számolt a költségvetési törvény - ezzel párhuzamosan az előkészítésre 8,2 milliárd forint kiadást is beterveztek az idei büdzsébe. Az épületek értékét tavaly a Kincstári Vagyoni Igazgatóság mérette fel az Immo-Bill Zrt.-vel és a Reorg Zrt.-vel. A cégek összesen 37 helyrajzi számon nyilvántartott, 14 minisztériumhoz és a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó ingatlant becsültek fel, fajlagosan egyenként 633,6 ezer forintért. Ezek összes bruttó szintterülete 315,7 ezer négyzetméter. Az épületek értékesítését azonban némiképp nehezíti, hogy azok egy része műemlék besorolású és/vagy a jelenlegi szabályozás szerint forgalomképtelen. Az ingatlanok eladásáról a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak kellene döntenie. Az értékesítés módjáról korábban hivatalos döntés nem született, de az egyenkénti eladás mellett szóba került az a megoldás is, hogy az épületek egy részét ingatlanalapokba szerveznék és azt adnák el.
A kormányzati negyed felépítésével az MNV Zrt. mozgástere jelentősen megnőtt volna, amire szüksége is lett volna, hiszen miközben a minisztériumokban dolgozó központi apparátus létszáma hatezer főre csökkent (közülük 5700 főt tudtak volna elhelyezni a kormányzati negyedben), a minisztériumok által használt ingatlanok száma változatlan maradt. Eközben számos intézmény - Legfelsőbb Bíróság, Miniszterelnöki Hivatal - elhelyezése megoldatlan, mindkét intézmény társbérletben működik más állami intézetekkel, de az LB piaci ingatlanokat is bérel - nem egyedüliként az államigazgatás intézményei közül.
A kormányzati negyed projekt folytatásaként a miniszterelnökség kiköltözött volna a Parlamentből a Kossuth tér túloldalára, abba az épületbe, amely jelenleg - és a jelek szerint a jövőben is - az agrártárca főhadiszállása. Így a jövőben is folytatódik a kormány és a parlament kényszerű együttélése. A kancellária elhelyezése régi történet: Orbán Viktor 2002-ben a Sándor-palotába képzelte el a miniszterelnökséget, ám utódja, Medgyessy Péter - a szocialista puritanizmus jegyében - elutasította a frissen felújított várbeli palotát, így lett az a köztársasági elnök rezidenciája.
