Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tavalyi megszorítások inflációs és növekedési áldozata nagyobb lett a vártnál - igaz, az államháztartás hiánya is a vártnál gyorsabban csökkent - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató vezérigazgatója az intézet új jelentését ismertetve. A második-harmadik negyedév volt a növekedési mélypont - bár a kutató megjegyezte, ezt az optimizmus mondatja vele -, ugyanis 0,9 százalékos III. negyedéves GDP-növekedés után már csak felfelé vezethet út. Az idei gazdasági növekedési előrejelzését az említett adatoknak köszönhetően 1,5 százalékra, a 2008-as prognózist pedig 2,5 százalékra mérsékelte a kutatóintézet. A világgazdasági környezet nem segíti a magyar gazdaságot, ugyanis a növekvő olajárak, gyorsuló infláció a növekedés lassulását hozza magával - ez régiós szinten azt jelenti, hogy 5-6 százalékos sávba lassul vissza a visegrádi országok és a balti államok gazdasági növekedése. Az infláció nem csupán a magyar gazdaság problémája, hiszen az energia- és az élelmiszerárak globális növekedése minden gazdaságot érint. Az idei inflációs előrejelzést épp ezért nyolc százalékra, a jövő évit pedig 5,2 százalékra emelte a kutatóintézet. A kellemetlen meglepetések sorába tartozik a beruházások alakulása is, hiszen az állami beruházások visszaesését nem ellensúlyozta a magánberuházások felfutása, így 2007 egészében vagy egyszázalékos növekedés, vagy még ekkora növekedés sem várható. A magyar gazdaság sikerágazata a feldolgozóipar, amely idén 8 százalékkal nő, s ehhez kapcsolható az export 15-16 százalékos bővülése is - hangsúlyozta Palócz Éva, aki arra is felhívta figyelmet, hogy szeptemberben és októberben is aktívummal zárt a külkereskedelmi mérleg, amire "emberemlékezet óta nem volt példa". A folyamat nyomán mind 2007-ben, mind 2008-ban várhatóan 1 milliárd euróra zsugorodik a külkereskedelmi mérleg deficitje, miközben a folyó fizetési mérleg hiánya az idén 4,1 milliárd euró, jövőre pedig 4 milliárdnál is kisebb lehet.
Noha 2007-ben a GDP-arányos eredményszemléletű államháztartási hiány a konvergenciaprogramban megjelölt 6,8 százaléknál kisebb, 6,2-6,3 százalék lesz, "csalódást okozott a költségvetés", mivel az év utolsó harmadában a beérkező többletbevételeket elköltötték, a kiadásokat pedig érdemben nem mérsékelték. A Kopint-Tárki számításai szerint a tervezettnél 350 milliárd forinttal nagyobb összeg áll majd a költségvetés kiadási oldalán - a többletbevételekből, a maradványokból ennyivel többet költenek idén a tárcák a költségvetési törvényben szereplő számoknál.
