Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Legfelsőbb Bíróság tegnapi jogegységi ítélete szerint a fegyveres testületek alkalmazottjainál a nyugdíj szempontjából nemcsak a szakmunkásképzőben eltöltött évek, hanem a szakközép-iskolai évek is jogszerzőnek minősülnek. A szóbeli indoklás alapján elképzelhető, hogy a jövőben e szabály minden munkavállalóra alkalmazható lesz.
A fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak szolgálati idejébe beszámítandó a szakközépiskolában töltött időszak - mondta ki hétfőn kihirdetett jogegységi döntésében a Legfelsőbb Bíróság (LB). Eddig egymásnak ellentmondó első- és másodfokú döntések születtek a bíróságokon - mondta Lomnici Zoltán, az LB elnöke.
A bírák nem látják indokoltnak, hogy a nyugdíj szempontjából különbség legyen a szakközép-iskolában és a szakmunkásképzőben szerzett tanulmányi időszak beszámítása között, márpedig az utóbbiaknál már korábban is szolgálati időnek ismerték el ezt. A jogegységi döntés a fegyveres testületeknél szolgálatban állókat érinti, ám a döntés analógiájából következik, hogy a polgári szakmákban sem lehet különbséget tenni a szakmunkás- és a szakközép-iskolai évek között. A szakmunkásképzőben töltött tanulmányi időszak ugyanis minden polgári szakmában a nyugdíjjogosultság szempontjából jogszerző évnek számít, az LB tegnapi ítélete szerint pedig nem indokolt a különbségtétel a kétfajta szakképzés között - legalábbis a nyugdíj szempontjából.
A fegyveres testületeknél 25 év szolgálati idővel, míg a polgári szakmákban 40 év munkában töltött évvel lehet előrehozott nyugdíjba menni, így mindkét esetben jelentősen növeli a nyugdíjjogosultság megszerzését ez a plusz három év. Ráadásul a nyugdíj összegét is befolyásolja a szolgálati idő, valamint az addigi kereset. A kérdés tisztázása várhatóan jogszabályi döntést igényel, ám tegnap még egyetlen kormányszerv sem tudta kommentálni a bíróság szóbeli döntését, azt egyelőre tanulmányozzák.
