Az uniós vezetők tegnap Lisszabonban aláírták a (gondosan nem alkotmánynak nevezett) reformszerződést. A megállapodás egyszerűsíti az EU döntéshozó folyamatát, változtat az uniós intézmények működésén, így elősegíti a 27 tagállam integrációjának fejlődését. Uniós remények szerint a reformszerződést 2008-ban ratifikálják a tagállamok, és az 2009-ben hatályba is léphet. A szerződéssel a hátuk mögött az Európai Unió vezetői felsóhajthatnak: olyan csúcs előtt állnak, amelyet nem terhelnek uniós belső problémák, halaszthatatlan választ legfeljebb külpolitikai kérdések igényelnek. A záróközlemény az erős magyar lobbizás ellenére valószínűleg nem jelöli meg Szerbiát tagjelöltként, a bővítési folyamat mérlegének megvonása Törökországban is csalódást kelt. A csúcs - formális aktusként - szentesíti a schengeni övezet nyolc új államát.
