A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokkal (unit linked) kapcsolatos ellentmondásokra hívja fel a figyelmet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) legújabb vezetői körlevele. A biztosítási törvény (Bit) rendelkezik a unit linked-szerződések fedezetét képező eszközalapok bejelentési kötelezettségéről, illetve előírja ezek befektetési politikájának elkészítését és megküldését a felügyelet részére, az eszközalapok befektetési politikája tartalmával kapcsolatban azonban nem foglal érdemben állást. A PSZÁF tapasztalatai szerint a megküldött befektetési politikák tartalmi színvonala meglehetősen egyenetlen vagy nem áll arányban az eszközalap kockázataival. A felügyelet azt javasolja, hogy a biztosító - az eszközalapok közti eligazodást megkönnyítendő - az értékesítést segítő hangzatos fantázianevek mellett külön elnevezésben jelenítsen meg minden, az eszközalapra - különösen annak kockázatára - vonatkozó lényeges információt.
A körlevél hosszan foglalkozik az eszközalapok által vállalt kockázatokkal. Javasolják, hogy a biztosítók az eszközalapok kockázati besorolását sorrendi skálán is jelöljék meg. Nyilvánvalóan azért, hogy ügyfeleik így könnyebben választhassanak a lehetőségek között. A Bit rendelkezései szerint unit linked-konstrukciónál a biztosító köteles lehetővé tenni, hogy az ügyfél - többek között - tájékozódhasson a befektetés aktuális értékéről. A PSZÁF rögzíti: ha a biztosító a szerződéskötés során az ügyfelek részére átadott egyéb dokumentumokban (honlap, fiók) nem utal a befektetési egységek árfolyamának elérhetőségére, úgy azt az eszközalap befektetési politikájában kellene feltüntetnie.
