Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nagyobb és szélesebb körű volt a harmadik negyedévben a beruházások visszaesése, mint azt az elemzők az előzetes GDP-adat előtt várták - mondta lapunknak Barcza György, a K&H vezető közgazdásza a 2,5 százalékos visszaesésről, amelyet a KSH tegnap jelentett. (Az első kilenc hónapban összesen 0,8 százalék volt a visszaesés.) A GDP-ben mért bruttó állóeszköz-állomány és a beruházási adatok mérése között ugyan több - főleg módszertani - különbség is van, amelyek néha még a tendenciák irányában is különböznek, azonban erről az értékről elmondható, hogy hozzájárult a kisebb gazdasági növekedéshez. Az elemzők korábban a második negyedévre várták a fogyasztás és a beruházás mélypontját, s most úgy tűnik, mindkét feltételezés téves volt, így óvatosabban tekintenek a jövőbe; a most közzétett adat tekinthető a mélypontnak. A nagy kérdés így is megmarad, azaz mi stimulálja a gazdaságot - vetette fel Tóth Illés, a Budapest Economics szakértője. Egyelőre kedvező bázist jelent, hogy tavaly az utolsó negyedévben az utóbbi idők legnagyobb visszaesése volt megfigyelhető a beruházásoknál (4,5 százalékkal csökkent év/év alapon).
A július-szeptemberi visszaesést jórészt az állami költekezések visszafogása okozta, ami kedvező a gazdaság számára - mondta Tóth. Ez leginkább az építőipari teljesítmény erőteljes, 17,9 százalékos csökkenésében mutatkozik meg. Pozitívum viszont, hogy a beruházások egyötödét adó feldolgozóipar továbbra is bővült. A hosszú távú előrejelzésekhez azonban pontosabb bontásra lenne szükség, de ehhez nincsenek meg a szükséges adatok - tette hozzá Barcza. A költségvetési kiigazításnál ismerni kellene, hogy melyek az egyedi és a tartós változáshoz köthető tényezők, és a mérést az is bonyolítja, hogy a magánszektorokba irányuló megrendeléseken keresztül áttételesen is megjelennek az állami kiadások, illetve ezek visszafogása. Tovább tisztítaná a képet, ha látható lenne a Hankook vásárlásainak aránya a feldolgozóiparon belül. Ezekre azonban legkorábban egy év múlva lehet választ adni.
Jövőre várhatóan két ellentétes hatás éri egyszerre a beruházásokat: a fiskális kiigazítás az ideihez képest ugyan enyhül majd, az eurózóna gazdasági növekedése viszont 2-2,5 százalékra lanyhul. Ez még a térség potenciális növekedési pályájának tekinthető ugyan, azonban az USA tőkepiacaiban rejlő kockázatok, ha megvalósulnak, hatással lesznek e térség növekedésére is: akár két százalék alá csökkenhet a növekedés üteme, aminek következményeit már jobban megérezné a magyar gazdaság.
