A Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete (FOE) az illetékes szakmai szervezetekkel együttműködve elkészítette az új, EU-konform csődtörvény tervezetére vonatkozó javaslatát és megküldte az igazságügyi tárcának - mondta lapunknak Molnár György, a szervezet elnöke. Az új jogszabály az európai gyakorlatnak megfelelően a nehéz pénzügyi helyzetbe került cégek megszüntetése, felszámolása helyett azok megmentését, reorganizációját ösztönözné. Egyeljárásos modellt vezetnének be: kötelezően csak csődeljárást indíthatna az adós vagy a hitelező. Amint a bíróság elrendeli a csődeljárás megindítását (amit mielőbb közzétesznek a Cégközlönyben vagy a kormányzati portálon), fizetési moratórium lép érvénybe a három napnál régebbi tartozásokra, és vagyonfelügyelőt rendel ki a céghez. A cél, hogy minél előbbre hozzák azt a pillanatot, amikor a fizetésképtelen cég vagyona ellenőrzés alá kerül. Így a vagyonfelügyelő és a hitelezők is mielőbb megismerhetik a cég pénzügyi helyzetét, vagyonát és kötelezettségeit. Ennek alapján közösen döntik el, hogy az eljárás második szakaszában - bizalmat szavazva a cégnek - elindítható a reorganizáció, vagy nincs remény, és kezdődik a felszámolás. Ha az utóbbi mellett döntenek a hitelezők, a korábbiaknál nagyobb megtérülésben bízhatnak, mivel már "időben" ellenőrzés alá kerül a felszámolandó vagyon és nem tűnik el a likvidáció kezdetére.
A felszámolások csökkenéséhez Molnár szerint - a csődtörvényen kívül - más cégvezetői szemlélet is szükséges, azaz az adminisztratív és gazdasági ügyek intézését szakértőre kellene bízni. Visszatérő probléma, hogy a cégtulajdonosok gyakran nem mérik fel előre, mekkora az alapítás, a vállalkozás beindításának és a hitelfelvételnek a költsége, így hamar eladósodnak. A FOE elnöke szerint ha többen vállalkoznának, egyesítenék tőkéjüket, az már elegendő fedezetet nyújtana egy társaság elindításához.
A vezetői felelősség erősítésére is szükség lenne a felszámolások és vagyonkimentések visszaszorítása érdekében - véli Csia László, a Csabaholding Kft. ügyvezetője. Jelenleg nagyon könnyű a cégeket eladni, akár külföldieknek is, akiket a felszámolás során nem tudnak utolérni a felszámolók és a bíróságok. A gazdasági bűncselekmények harmada ugyan csődbüntett, ám ezek nagyon enyhe szankciókkal zárulnak: felfüggesztett börtönnel vagy százezres nagyságrendű pénzbírsággal. Még senki sem kezdeményezte a bíróságon a vezetői felelősség megállapítását a cégvezetőkkel szemben, pedig erre a csőd- és a cégtörvény 2006 júliusa óta hatályos módosításával lehetőség volna. Ez ugyanis költséges és több évig elhúzódó polgári per lenne, amelyben először azt kellene bizonyítani, hogy a cégvezető valóban gondatlanul járt el, majd a felszámolás lezárulása után (ha kifizetetlen marad a tartozás), a második lépésben a marasztalási összeget kellene megállapíttatni, vagyis azt, hogy az adós cég vezetője a magánvagyonából milyen mértékben felel a tartozásért.
