Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A novemberi inflációs jelentés és a befektetők kockázatvállalási hajlandóságának csökkenése okozta gyenge forint is a kamat tartását támasztotta alá. Az újabb vágás időpontjában megosztottak az elemzők. Hosszú, elmélyült vita jellemezte a monetáris tanács (mt) ülését, ahol végül az alapkamat 7,5 százalékos szintjének tartása mellett döntött a testület - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Simor András jegybankelnök. Ugyan lehetséges opcióként felmerült a 25 bázispontos vágás, a döntés egyértelmű volt, szemben az előző havival, amikor fele-fele arányban szavaztak a csökkentésre, illetve az irányadó alapkamat változatlan szinten hagyására. Most a tagok gyakran nem is egymással vitatkoztak, hanem magukban sorolták a pro és kontra érveket, s a különbség csak abban rejlett, hogy ki hova helyezi a hangsúlyt.
A tartás melletti legfőbb érv a jegybank novemberi inflációs jelentése volt, amely a vártnak megfelelően feljebb emelte az inflációs pályát és csökkentette a gazdasági növekedés mértékét. Előbbit a nyers élelmiszerek árainak a korábban vártnál tartósabb növekedése, az energiaárak jövőre várt emelkedése és egyéb kedvezőtlen kínálatoldali sokkok tolták felfelé. A tanács továbbra sem számít az inflációs várakozások emelkedésére, azonban az egyik legnagyobb kockázati tényezőnek tekinti, s ezért a későbbiekben is kiemelt figyelmet fordít a bértárgyalások alakulására. A gazdasági növekedés korábban jelzettnél jóval mérsékeltebb alakulása viszont kedvezően hathat az árszínvonal leszorítására. A kormányzati kiigazítások a kereslet szűküléséhez vezettek, s ez kikényszerítheti az árstabilitást, mivel a vállalatok kevésbé tudják kompenzálni áremeléssel a korábban elszenvedett profitveszteségeiket. Így a cégek a béremelések mérséklésén, kedvezőtlenebb esetben a foglalkoztatottság csökkenésén tudják enyhíteni a veszteségeiket.
Változás az elmúlt hónaphoz képest, hogy a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon ismét érezhetővé váltak az amerikai jelzálogpiaci problémák, amelyek a befektetők kockázatvállalási hajlandóságának mérséklődésében nyilvánultak meg, s ez a forint gyengüléséhez vezetett. Egy hónapja még úgy vélte a monetáris tanács, hogy a forinteszközök kockázatainak a megítélése visszaállt a másodlagos piacok turbulenciáit megelőző szintre, azonban ez csak egy átmeneti időszaknak bizonyult - mondta Simor András. A vágások folytatására csak akkor van mód, ha csökken az inflációs várakozásokban rejlő veszély, valamint a nemzetközi pénz- és tőkepiaci tendenciák is kedvezőbbé válnak a magyar gazdaság számára.
A piaci elemzők nem tartották meglepőnek a döntést, amit az egyhangú tartást mutató Napi-konszenzus is bizonyít. A kamatcsökkentés időpontjának a megítélése már annál inkább eltérő. Németh Dávid, az ING szakértője szerint akár az is előfordulhat, hogy csak jövő májusban vág legközelebb az mt. A februári inflációs jelentés ugyanis nem különbözik majd lényegesen a mostanitól. Az árfolyam továbbra is magas lesz: a negyedik negyedéves tőzsdei jelentések megismerése 260-262 forint/euróra gyengítheti a kurzust, s csak a második félévben tér majd vissza a magyar fizetőeszköz a 250-es szintre. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője azonban úgy véli, hogy akár decemberben is vághatnak a tagok. A kamatcsökkentés melletti kedv már régóta nagy a tanácson belül, s amint a makro- és a piaci folyamatok lehetővé teszik a vágást, élnek is a lehetőséggel.
