Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jegybank - mint arra már szeptember óta lehetett számítani - az augusztusihoz képest feljebb tolta az inflációs előrejelzését. Erre az esztendőre 7,9 százalékos árszínvonal-emelkedésre számítanak a korábbi 7,6 százalék helyett. Ennek legfőbb oka, hogy a vártnál már egy hónappal korábban, augusztusban megjelent a nyers élelmiszerárak aszály okozta emelkedése. Ez és a villamosenergia-liberalizáció okozta drágulás 5 százalékra tolta fel a jövő évi drágulás ütemét, amelyet szeptemberben még 4,5 százalékra vártak, még korábban, amikor még nem lehetett ismerni az aszály okozta drágulások mértékét, pedig 3,6 százalékra - azaz fél év alatt csaknem másfél százalékponttal emelkedtek a jegybank várakozásai. A 3 százalékos inflációs cél 2009-re a bázishatások miatt azonban továbbra is elérhető marad.
A felfelé mutató kockázatok között még mindig markánsan jelen van az inflációs várakozás növekedése, valamint az a hatás, hogy a vállalatok a profitromlásaik mérsékelését áremeléseken keresztül, nem pedig a munkaerőköltségek visszafogásával próbálják kompenzálni.
A mostani évben 1,6 százalékos gazdasági bővülést vár a jegybank, azaz fél év alatt egy százalékponttal lejjebb vitték a prognózist, ami leginkább a lakossági fogyasztás visszafogására vezethető vissza. Ennek mértéke a jegybank szerint 2,1 százalék lehet a tavalyihoz képest. Még augusztusban is csak 0,9 százalékos mérséklődésre számítottak, azonban a harmadik negyedéves - vártnál jóval kedvezőtlenebb - GDP-adat mindenkit meglepett. Jövőre 2,4 százalékos növekedés jöhet, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb a korábbi előrejelzésnél, a nettó export jelentősebb és a beruházás enyhébb mérséklődése miatt. Az export bővülési üteme az európai konjunktúra lanyhulása miatt rosszabbul teljesíthet, míg az importot a fogyasztás élénkülése teheti erősebbé.
Az államháztartás eredményszemléletű hiányának becslése lényegében megegyezik a májusban várt értékekkel. Az idén és jövőre alacsonyabb lehet a deficit a kormány által jegyzett 2006-os konvergenciaprogramban vártnál, ám ez nem különösebben meglepő. A 2009-es hiánycél biztonságos eléréséhez azonban további intézkedések szükségesek.
Ilyen lehet a költségvetési hivatal létrehozása is, amely visszafoghatná a kormányzatok választási időszakok alatti túlköltekezését - mondta Simor András jegybankelnök tegnapi tájékoztatóján (képünkön). A 2009-es év ebből a szempontból is problémás lehet, hiszen akkor tartják az európai parlamenti választásokat. Az elnök abban bízik, hogy az akkori költségvetés kialakítását és betartását már egy minőségi többséggel elfogadott hivatal ellenőrzi majd.
