Nem vág hétfőn a monetáris tanács az alapkamatból a piaci elemzők egységes véleménye szerint. Az előző kamatváltoztató ülésen - amikor a mostanihoz képest kedvezőbbek voltak a lehetőségek a 7,5 százalékos alapkamat csökkentéséhez - 6-6 arányban végül a tartás mellett döntöttek, s kizárt, hogy azóta bármelyik "héja" megváltoztatta volna a véleményét - mondja Bebesy Dániel, a CIB Bank szakértője. Az aznap megjelenő jegybanki inflációs jelentés ugyanis egyértelműen a tartást támasztja majd alá, mivel a 2008-as éves infláció az augusztusban várt 4,8 százalékhoz képest közel egy százalékponttal emelkedhet, s ezt még igen sok felfelé mutató kockázati tényező is kíséri. Továbbra sem lehet még tudni, hogy milyen mértékűek lesznek az élelmiszerárak okozta tartós hatások, s ezt csak súlyosbítja, hogy a bértárgyalások az árak elszállása idején zajlanak. Jelenleg így nincs semmilyen biztosíték arra, hogy a magasabb árak nem épülnek be az inflációs várakozásokba - mondta Bebesy.
Az inflációs jelentés nem mutat majd kedvező képet, sőt - hangsúlyozza Németh Dávid, az ING elemzője is. A nemzetközi környezet egy hónapja ugyan még stabil volt, azonban a befektetők kockázatvállalási hajlandósága jelentősen csökkent, aminek a következménye mind a tőzsdék zuhanásaiban, mind a feltörekvő piacok árfolyamainak gyengülésében (például a török líra, lengyel zloty) is elég látványos volt. Amennyiben december 11-én a Fed nem vág a kamatból, az a forint további gyengüléséhez vezethet, holott már most is 256 forint/euró körül ingadozik az árfolyam. Egy hónapja a tanács az inflációs kockázatok mellett a nemzetközi befektetői környezet bizonytalanságát hangsúlyozta, amit a monetáris tanács különös tekintettel vesz figyelembe, s ha ezt tartják, akkor kivárnak a vágással - tette hozzá Németh.
A kamatcsökkentés melletti érvek gyengék, s a piaci hangulat a tartást támogatja - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője. A hazai hozamfelárak 40-50 bázisponttal növekedtek, s ezt csak súlyosbítja a forint gyengülése. Az infláció várhatóan folytatja az év hátralévő részében az emelkedést, s nagy eséllyel eléri a hét százalékot. Ráadásul semmi sem garantálja, hogy itt megáll. Suppan szerint indokolt lenne akár februárig várni a következő vágással, amikorra az infláció ismét elkezdheti a mérséklődést, valamint a bértárgyalások eredményei is kirajzolódnak. Bár a fogyasztói árszintben az igazán kritikus tényezőkre, mint az élelmiszerek és a hatósági árak, a monetáris politika nincs hatással, de ha nem tartják szigorúan a gyeplőt, akkor ismét elvéthetik az inflációs célkitűzést. Hiába csak a maginflációra van hatással a jegybank, a teljes árszínvonalért felelős.
Esetleges érv a vágás mellett a vártnál gyengébb fogyasztási adat lehet, azonban egy 25 bázispontos vágásnak nincs akkora gazdaságösztönző hatása, mint amekkora költségeket okozhat, ha a döntést elsietik. Így jelenleg semmivel sem lehet hitelesen igazolni a vágást - mondta Suppan.
Az óvatosságra intő szakértői vélemények alapján nem meglepő, hogy a többség még nem várja a monetáris kondíciók lazítását decemberre, ám Németh nyugodtabb külső piaci környezet mellett elképzelhetőnek tart egy 25 bázispontos enyhítést. A piaci elemzők ugyan átértékelték a tanácstól várt kamatpályájukat, a jövő decemberi 6,5 százalékos jegybanki alapkamaton azonban nem változtattak. A különbség csak az, hogy míg eddig nagyjából kéthavonta vártak 25 bázispontos vágásokat az első félév végéig, most ez negyed évre bővült, viszont az egész évre kiterjedt.
