Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A háztartások hitelállománya szeptemberben alig több mint 44 milliárd forinttal emelkedett - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból -, ami az év korábbi nyolc hónapjában tapasztalt átlagosan 98,7 milliárd forintos gyarapodáshoz képest igen visszafogottnak tekinthető. A megtorpanás különösen a lakáshiteleknél látványos. Míg ugyanis az idei első őszi hónapban az augusztusinál 11,3 milliárd forinttal több lakáskölcsönt tartottak nyilván a bankok, az előző évben ugyanekkor 32 milliárdos, 2005 szeptemberében pedig 44,5 milliárdos volt a növekedés. A képet némiképp árnyalja, ha az öt éven túli lejáratú fogyasztási hiteleket is figyelembe vesszük (a devizahitelezés elterjedésével egyre jellemzőbb, hogy ebben a kategóriában jelentkeznek a lakáshitelek is). Így ugyanis majdnem 40 milliárd forintos növekedés áll szemben a tavaly szeptemberi 68 milliárd forinttal, tehát a visszaesés "csak" 41,5 százalékos. Jelentős fellendülésre a közeljövőben az MNB új szerződésekre vonatkozó adatai sem utalnak. A lakáscélú hitelek közül - állapítja meg a jegybanki jelentés - a svájcifrank-denomináció esetében az új szerződések értéke az előző hónaphoz hasonlóan csökkent. Az új szerződések értéke 51,3 milliárd forintot tett ki, ami 6,5 milliárd forinttal múlja alul az előző havi értéket. A fogyasztási hiteleknél is némi (4,6 milliárd) apadás következett be, miközben az egyéb célú hitelek állománya határozottan emelkedett. Összességében persze a lakáscélra is fordítható svájcifrank-alapú kölcsönre mintegy 115 milliárd forint értékben szerződtek az ügyfelek, ami komolyabb aggodalomra nem igazán ad okot.
