Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Raiffeisen projektfinanszírozási főosztályának vezetője, Pilhál Zsolt szerint a lakásprojektek esetében a gazdasági megszorító intézkedések kereslet-visszafogó hatásánál most jóval hangsúlyosabban jelentkezik a kivitelezési kockázat emelkedése. A beruházók által megbízott kivitelező cégek sok esetben nehéz pénzügyi helyzetben vannak. Ennek számos oka lehet, de ezek közül kiemelkedik a beruházási aktivitás mérséklése miatt csökkenő megrendelésállomány. A csökkenő kereslet miatt az építőipari cégek csak agresszív árpolitikával tudják a kapacitásaik lekötését biztosítani, viszont az első nehézségek, amelyek az ingatlanfejlesztések esetében szinte törvényszerűen bekövetkeznek, veszteségessé teszik számukra az adott megrendelést. Mivel saját tőkéből nem tudják a veszteségeket finanszírozni, ezért forgótőkéből kénytelenek azt megtenni. Egyáltalán nem vagy csak nagy késésekkel fizetik az alvállalkozókat, akik ezért - ha maguk egyáltalán képesek ezt túlélni - csak lassabban és nehezebben tudnak teljesíteni, végszükségben pedig (általában komolyabb megtérülési esély nélkül) felszámolást indítanak a megbízó cég ellen. Emiatt - hangsúlyozta Pilhál - csúsznak az átadások, lassulnak a beruházások, ami multiplikálhatja az egész fenti folyamatot.
A fejlesztők finanszírozásának kockázata az MKB Bank szakemberei szerint is határozottan nő. Ugyanakkor - tették hozzá - akadnak köztük sikeresek is. Veszélyben igazán azok vannak, akik nem bírják a nehezedő feltételeket (túl kicsik, olyan adómegoldásokkal éltek, amelyeket nem lehet tovább alkalmazni a szigorodó APEH-vizsgálatok miatt, nem megfelelő a marketingtevékenységük, nem megfelelő a helyszínválasztásuk). A régebbi helyzet, amikor egy lakást "papírról" (az építkezés megkezdése előtt) lehetett értékesíteni, várhatóan nem tér vissza. A CIB Banknál is árnyaltan ítélik meg a lakásépítési projektekre jellemző kockázatokat. Úgy látják, hogy a jól "összerakott", tapasztalt fejlesztők által megvalósított projekteknél az értékesítés továbbra is sikeres. Tény viszont, hogy az értékesítési periódus jelentősen meghosszabbodott a 2003-2004-es "aranykor"-hoz képest, ami pénzügyileg kockázatnövelő jelenség. A finanszírozás időtartama, s így annak kamatköltségei is nőnek, így csökkentve a fejlesztők profitját, s ezáltal a finanszírozók számára rendelkezésre álló biztonsági tartalékokat.
A Budapest Bank (BB) tapasztalatai szerint a fejlesztők előkészületeket ugyan tesznek arra, hogy új lakóingatlan-projekteket valósítsanak meg, de a megváltozott keresletoldali viszonyok miatt (költségvetési támogatások csökkenése, a reálkeresetek visszaesése következtében mérséklődő eladósodási kedv) kivárnak a projektek indításával. Ezzel összhangban a fejlesztők elsősorban jelzáloghiteleket kívánnak felvenni, ami a megnövekedett kockázatvállalást mutatja.
