Hosszú vita során két opcióról, a tartásról és a 25 bázispontos vágásról tárgyaltak a tanácstagok, s végül szoros eredménnyel ugyan, de az előbbi mellett döntött a monetáris tanács (mt) - mondta tegnap Simor András jegybankelnök. A 7,5 százalékos irányadó alapkamat melletti legfőbb érv a fogyasztói árindex és a maginfláció vártnál magasabb szintje volt. Az eltérést az élelmiszerárak gyorsabb és nagyobb mértékű drágulása okozta, ami az időjáráshoz köthető egyszeri sokkra és a globális kereslet bővülésével együtt járó tartós árnövekedésre vezethető vissza. Az augusztusi inflációs jelentésben azonban amit az utóbbinál még kockázatnak gondolt a jegybank, az megvalósult és beépült az alappályába, s ez a középtávú árszínvonal kilátásait is érintheti. A 3 százalékos inflációs cél 2009-es teljesülését azonban a jelenlegi adatok fényében továbbra sem veszélyezteti. Szintén pozitívum, hogy a maginfláció élelmiszerekhez nem köthető tételei, mint a piaci szolgáltatások és a tartós ipari cikkek, a vártnak megfelelően alakultak - tette hozzá Simor. A látszat ellenére a versenyszféra szeptemberi 7,8 százalékos, viszonylag alacsony mértékű bérinflációja sem jelentett erős érvet a vágás mellett. A 2006-os szabályváltozások miatt ugyanis előrehozták egy hónappal a szeptemberi prémiumkifizetéseket, s így az augusztusi adatok egy magas, míg az előző haviak egy alacsony értéket mutattak. Ellenben ha a szezonális hatásoktól megtisztítjuk őket, akkor a vártnak megfelelő számokat kapunk, amely ha nem is olyan kedvező, mint azt első ránézésre várná az ember, éves szinten még mindig enyhe csökkenést mutat.
Az inflációs cél elérését a hazai gazdaság tartósan alacsony növekedési üteme is segítheti. Jelenleg az ipar, különösen a feldolgozóipar, dinamikusan növekszik, s a felhasználói oldalon úgy tűnik, a fogyasztás csökkenése mérséklődik, a többi területen viszont nem történt változás az elmúlt hónaphoz képest. Eközben a globális piacoknál a jelzálogpiac okozta turbulenciák enyhültek, s Magyarország kockázati prémiuma visszaállt a válság előtti szintre. Jó jel, hogy a befektetők ismét különbséget tesznek a piaci szegmensek között, s elválasztják a válság által közvetlenül és közvetve érintett területeket, azonban még mindig nem árazták be a költségvetési kiigazítások okozta kockázatcsökkenéseket - mondta Simor. Összességében a mostani információk tükrében a monetáris tanács lát esélyt a kamatcsökkentésre, amennyiben az inflációs kockázatok és a nemzetközi befektetői környezet bizonytalanságai tovább enyhülnek.
