Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem változtat a 7,5 százalékos jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa hétfői ülésén - legalábbis a tíz elemző megkérdezésével kialakult Napi-konszenzus szerint -, bár sokan azon sem lepődnének meg, ha a testület mégis csökkentené az irányadó kamatot. Vannak érvek mindkét oldalon, de a tanácson belül többeknél nagy a vágás melletti elkötelezettség - mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A döntésben valószínűleg nagy hangsúlyt kap a vártnál valamivel rosszabb szeptemberi inflációs adat. Bár az év/év alapon 6,4 százalékos drágulás mögött főleg az élelmiszerárak emelkedése állt - ez havi szinten 2,2 százalékos volt -, azonban egyáltalán nem kizárt, hogy megnöveli a lakosság várakozását, s így hosszú távon a drágulás üteme beragadhat egy 3,5-4 százalékos szinten.
Ezen az sem tud változtatni, ha kiderül, hogy ez tényleg egyszeri sokk volt - mondja Németh Dávid, az ING szakértője. A lehorgonyzott várakozásokat nehezíti, hogy Magyarországon sohasem volt tartósan alacsony az infláció, és a mértéke is elég hektikusan váltakozott. Az árak mérséklődésére megoldást jelenthetne a mostaninál erősebb árfolyamszint is, de ez meg a sáv miatt nem lehetséges. A jegybankot így több tőle függetlenül kialakult feltétel is korlátozza az infláció leszorításában - figyelmeztetett Németh.
A szeptemberi inflációs adatokban azonban más kellemetlen meglepetések is voltak: a piaci szolgáltatások árnövekedése, illetve a maginfláció is magas szinten mozgott, és ezek már - az élelmiszerárakkal ellentétben - a jegybank hatáskörébe tartoznak - tette hozzá Kondrát Zsolt, az MKB prognosztája. Jóllehet a múlt héten közzétett augusztusi béradatok valóban kedvezők voltak, ám egy havi adatból kockázatos bármilyen következtetést levonni. A jegybank novemberi inflációs jelentését mindenesetre érdemes lenne megvárni a vágással - véli Kondrát -, mivel valószínű, hogy a májusi 3,6 százalékos 2008-as inflációs előrejelzést - amelyet augusztusban 4,5 százalékra változtattak - novemberben tovább kell növelni. További kérdés, hogyan ítéli meg a tanács a nemzetközi környezet alakulását. Egyrészt a forint már több mint egy hónapja megnyugodott és a 250 forint/euró szint körül ingadozik, másrészt azonban nem lehetünk abban biztosak, hogy a jelenleg elég bizonytalan nemzetközi környezetnek mekkora hatása van Magyarországra. Ezt csak tetőzi, hogy Törökország bármikor megindíthatja a támadást az észak-iraki kurdok ellen, ami több szempontból is komoly problémát jelenthet a magyar gazdaságnak. Az esetleges akció vagy annak kockázata portfólió-átrendeződéshez vezethet a feltörekvő piacok rovására, miközben az olajár-emelkedések globális szinten tovább növelik a megszokottnál magasabb inflációt, és ez hozzánk is gyorsan begyűrűzhet majd - vázolt fel egy lehetséges forgatókönyvet Tóth Illés, a Budapest Economics makroelemzője.
További kockázatot jelenthet, ha a kormány 2009-ben nem tudja tartani a konvergenciaprogramban vállaltakat - tette hozzá Török Zoltán. A költségvetési konszolidáció elakadása és az infláció beragadása megbosszulhatja magát a kötvénypiacon, és az ország kockázati felára nem csökken majd tovább.
E pesszimista forgatókönyvek ellenére azonban nem elképzelhetetlen, hogy a külkereskedelmi mérlegre, az idei költségvetési hiány javulására, a magyar gazdaság szempontjából lényegében nyugodtnak tűnő nemzetközi környezetre és az alacsony bérinflációra hivatkozva mégis a csökkentés mellett döntenek hétfőn a tanácstagok. Az idei három kamatmeghatározó üléstől (a hétfőit is beleszámítva) az elemzők egyik fele egy, a másik fele kettő vágást vár, így a várakozások szerint év végére biztos 7,25 százalékos szintre mérséklődik az alapkamat. A jövő évet illetően még az ideinél is nagyobb a bizonytalanság, de az első félévre a piac mindenképpen két 25 bázispontos vágást vár, és így év végére akár a 6,25 százalékot is elérheti az irányadó kamat.
