Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A makroelemzéssel foglalkozó társaságok a jövő év egészére vonatkozó inflációs várakozásai 4,5 százalék körül ingadoznak, ami megegyezik a jegybank és a Pénzügyminisztérium által előre jelzett értékkel. Az MNB a várakozásait augusztusban majdnem 1 százalékponttal megemelte, miután a rossz hazai és globális időjárás meglódította az élelmiszerárakat. A makrofundamentumok azonban dezinfláló hatással járnak együtt a jegybank augusztusi inflációs jelentése szerint. A lassuló GDP elősegíti az árnövekedés mérséklését a fogyasztói kereslet visszafogásán keresztül, és a bér- és létszámadatok is megerősítették a korábbi várakozásokat. Az iparcikkeknél a többletinfláció lecsengett, míg a szolgáltatásoknál nem tért el a várt szinttől. Az élelmiszerek esetében viszont jövőre is felfelé mutatnak a kockázatok. Amennyiben a jegybanknak igaza van és a lakosság inflációs várakozásai nem ugranak meg, illetve a mezőgazdasági termékek árainak tovagyűrűző hatása még a jövő éven belül lecseng, akkor bázishatások miatt csak 2,4 százalék lesz 2009-re a fogyasztói árindex.
A gazdasági növekedés enyhe gyorsulását várják az intézetek. Az idei mélypont után jövőre 2,9 százalékos bővülésre számít a Pénzügykutató Zrt., ami még mindig gyenge dinamikát jelent az unióhoz való reálkonvergenciában. A felhasználói oldalról a reálkeresetek 1 százalékos emelkedése és a fogyasztói hitelfelvételek folyamatos bővülése biztosítja a fogyasztás csökkenő tendenciájának a megállítását, a beruházások üteme pedig megduplázódik. Utóbbiban nagy szerepe lesz a jövő évtől nagy mennyiségben beáramló uniós pénzeknek. A magyar gazdaság eddigi húzóereje, a nettó export az unió konjunktúrájának visszafogott mérséklődésével, illetve a belső piac tágulása okozta importnövekedéssel csökkenő ütemre vált át.
A termelési oldalnál a belföldi értékesítés bővülése miatt az ipar dinamikájának erősödésére számít a Pénzügykutató, míg az építőipar stagnálásának végét az uniós támogatások és a lakásépítések újbóli felfutása biztosítja majd. A mezőgazdaságról szóló előrejelzéseket mindig jelentős kockázati tényezők kísérik, azonban átlagos időjárási körülmények esetén 18-20 százalékkal növekedhet a termelés. Ez a magas szint a mostani év rossz termésének a következménye.
A gazdasági célok teljesítését segíti az elosztórendszerek reformja, az egyensúlyjavító intézkedések, az egyes ágazatok kifehéredése és a takarékosságot szem előtt tartó költségvetés is. A forrásokat ehhez az uniós támogatásprogramokon és a kormányzati hozzájáruláson kívül a vállalkozói szféra élénkülő beruházásai is biztosítják. A Pénzügykutató azonban szkeptikusabban ítéli meg a fejleményeket. Az idén elért egyensúlyjavulást hosszabb távon több kockázati tényező is beárnyékolja. A lakosság további fogyasztássimításának, az önkormányzatok és a költségvetési intézmények gyorsuló eladósodásának, valamint a reformok megtorpanásának a lehetősége nem elhanyagolható veszélyeket rejt magában. Az állami szervek azonban itt is borúlátóbbak a makroelemző intézeteknél.
