Hosszú vita, de eléggé egyértelmű döntés - kommentálta Simor András a monetáris tanács (mt) tegnapi 25 bázispontos vágását. A hazai fundamentumokban az elmúlt egy hónap alatt lényegi változás nem történt. A GDP alacsony szintjében jelentős szerepe van a fogyasztási ütem csökkenésének, valamint - ha egy fokkal lassabban is a vártnál - az infláció tovább mérséklődött. A mezőgazdasági, élelmiszer- és energiaárak okozta drágulások ugyan feljebb tolták az inflációs pályát, azonban a tanács szerint ezeknek nem lesz tovagyűrűző hatása.
További lényeges feltételezése az mt-nek, hogy a gazdasági szereplők várakozásai alacsony inflációhoz horgonyzottak. Ez a kérdés azért kiemelt fontosságú, mert az előbb említett kínálatoldali sokkokkal magyarázható áremelkedésekre nem volt a jegybanknak befolyása, ezzel szemben itt elég meghatározó a kamatdöntés hatása. Így a bértárgyalásokra nagy hangsúlyt helyez a tanács, és amennyiben úgy látja, hogy mégis magas szinten vannak az inflációs várakozások, azonnal lépnek - mondta Simor András.
A nemzetközi színtéren - ahol a jelzáloghitel-piacok okozta turbulenciák térítették el az augusztusi kamatcsökkentést - még mindig nagy a bizonytalanság. A hazai folyamatok szempontjából viszont kedvező, hogy a befektetők elkezdtek differenciálni a befektetések között és a forinthoz kapcsolódó kockázati felárak csökkentek. Így az mt, noha továbbra is fokozottan hangsúlyozza az óvatosságot, elérkezettnek látta az időt arra, hogy 7,5 százalékra csökkentse az irányadó kamatot.
Rég nem volt ennyire egyértelmű mt-döntés - erősítette meg a jegybankelnök véleményét Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő szakértője, utalva arra, hogy az elemzők döntő többsége is erre az eredményre számított. Bár a tanács tagjai tisztában vannak az élelmiszerárak okozta kockázatokkal, tovagyűrűző hatások hiányában a jövőre kialakuló magas bázisok miatt 2009-re a várakozásaik teljesülése esetén könnyedén elérhetik a kitűzött 3 százalékos célt (az MNB inflációs jelentése 2,4 százalékot várt ekkorra). A makroelemző szerint a csökkentés nem áll meg, s az elkövetkező 12 hónapban még hatszor 25 bázispontos vágásra számít. Ebből kettő még a következő idei három ülésen megvalósulhat, így az alapkamat az év végére 7 százalékra, jövő év végére pedig 6 százalékra süllyedhet. Sorozatos csökkentésekre azonban nem lehet számítani, hiszen a tanács indoklásaiban mindig az óvatos, megfontolt kamatpolitika híveként mutatkozik meg, így nem hagyja majd figyelmen kívül a piaci helyzet alakulását.
