A kapcsolt vállalkozások életét több ponton is könnyítené a pénzügyi tárca a lapunk birtokában lévő tervezet szerint. Az uniós áfadirektíva értelmében a tagállamok dönthetnek a csoportos adóalanyiság bevezetéséről; Magyarország Közép-Európában egyedüliként élt ezzel a lehetőséggel, de olyan szabályokat alkalmazott, amelyek nem álltak összhangban az uniós előírásokkal. A hiányosságokat a tervek szerint korrigálják az új áfatörvényben, így már nemcsak a pénzügyi intézmények és a számukra kiszervezett tevékenységet végzők választhatják a csoportos adóalanyiságot, hanem tevékenységtől függetlenül bármely belföldön letelepedett kapcsolt vállalkozás. Törlik azt a feltételt is, hogy az elévülési időn belül a megállapított áfahiány nem haladhatja meg az ötmillió forintot. A csoportos adóalanyiság nagy előnye, hogy a csoporton belüli tranzakcióknál nem kell áfát felszámítani, és elegendő egy áfabevallást benyújtani, függetlenül attól, hogy kettő vagy ötven tagú a csoport - hangsúlyozza Lőcsei Tamás. A PricewaterhouseCoopers adópartnere szerint már csak az vitatott, hogy alkalmazzák-e a csoportkényszert, vagyis minden tagot kötelezzenek a belépésre a csoport megalakuláskor. A könnyítéseknek várhatóan gazdaságélénkítő hatása lesz, mivel a környező országokban nem alkalmazzák ezt a többek között az outsourcing, illetve szolgáltató központok számára fontos rendszert.
A kapcsolt vállalkozások súlyos adóbírságokat védhetnének ki azzal, ha az egymás közötti ügyleteiknél alkalmazandó szokásos piaci árra előzetes megállapítást (APA) kérnének az adóhatóságtól. Erre idén január elseje óta lenne lehetőségük, de a szolgáltatás nem népszerű, eddig csupán egy cég adott le ilyen kérelmet az APEH sajtóosztályának tájékoztatása szerint. Ennek oka, hogy az eljárás nagyon drága, még nemzetközi viszonylatban is. Amennyiben a kockázatminimalizálásra törekvő vállalkozás összegszerű ármeghatározást kér, a díj a tranzakció értékének egy százalékára, legfeljebb 50 millió forintra rúghat, de eljárástípustól függően legalább 5, 10, illetve 15 millió forintos díjat kell fizetni. Ha ehhez a díjhoz a vállalkozások hozzászámítják a saját több millió forintra rúgó adminisztrációs költségeiket is, akkor már jobban megérheti bevállalni az esetleges bírságot. Vélhetően a pénzügyi tárca is végzett gazdaságossági számításokat ezzel kapcsolatban, a felső határt a jövő évtől lejjebb vinnék, így egyoldalú eljárás esetén - amikor csak a magyar adózást kell figyelembe venni az ügyletben - legfeljebb 12, kétoldalú eljárásnál 17, többoldalúnál pedig 20 millió forintot kellene fizetni.
Negatívum viszont a cégcsoportok számára, hogy az új áfatörvény a láncügyletben részt vevő összes, egymással kapcsolt viszonyban lévő adóalanyra kezesként egyetemleges felelősséget írna elő abban az esetben, ha a láncban részt vevő adóalanyok valamelyike adófizetési kötelezettségének részben vagy egészben nem tett eleget. Ez azt jelenti, hogy az ügyletben részes adóalanyok bármelyikétől követelhető lenne az elmulasztott adókötelezettség.
