Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Apró, de alapvetően pozitív változások várhatók a társasági és a szolidaritási különadóban a lapunk által megkérdezett szakértők szerint. Idén januártól lépett életbe, hogy az árfolyamnyereséggel csökkenthetik társasági adóalapjukat azok, akik bejelentett, minimum 30 százalékos részesedésüket legalább kétévnyi tartás után értékesítik. A tartási periódust most egy évre csökkentették, aminek további befektetésösztönző hatása lehet - vélekedik Vadon Enikő, a KPMG adómenedzsere.
Vonzó lehet a befektetők számára az is, hogy helyre teszik az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályokat. E kategóriába jelenleg azon országok cégei tartoztak, ahol az adómérték kevesebb a magyar kétharmadánál, és nincs alkalmazottjuk vagy nem végeznek tényleges tevékenységet. A tőlük kapott osztalék nem adómentes, és a velük szemben elengedett kötelezettség sem csökkenti az adóalapot. Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere szerint ez nem EU-konform, mivel Ciprus is ebbe a kategóriába esik a 10 százalékos adókulcsával, és más tagállamokban lévő cégeket is diszkriminálhat, például holdingtevékenység esetén. A jövő évtől az uniós tagállamok, illetve a Magyarországgal egyezményt kötött államok cégeit nem lehet ilyen kategóriába sorolni, a többiekét viszont igen. Ezzel az offshore-adóelkerülési lehetőségeket is szűkítik. Egy korábbi hibát korrigálnak azzal, hogy levonhatóvá teszik a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások értékét az adóalapból, ez ugyanis eddig csak az átvevőnél szerepelt növelő tételként. Vadon szerint a 100 millió forintot meghaladó értékű, kutatás-fejlesztést szolgáló beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmény megszüntetése nem érint sok céget. A kis- és középvállalkozások számára pozitívum, hogy a jövő évtől a nyereségük felét - legfeljebb 500 millió forintot - különíthetik el fejlesztési tartalékként az eddigi 25 százalék helyett, így halasztottan adózhatnak a tartalékból négy éven belül megvalósított beruházás után.
